2026. évi XX. törvény — mi változott? 2026. október 1.

#### 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) Reklámtábla, reklámhordozó, egyéb reklámcélú berendezés és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott esetekben közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon, illetve segélykérő telefonon vagy annak tartószerkezetén nem helyezhető el. Új hirdetőoszlop nem helyezhető el. A magyar építészetről szóló törvény szerinti citylight reklámeszközt szabadon állóan nem lehet elhelyezni, kizárólag utcabútoron.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3e) A gépjárművek közlekedésére szolgáló közút lakott területen kívüli szakaszának a 42/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti területén nem lehet reklámtábla, reklámhordozó vagy egyéb reklámcélú berendezés, valamint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz. A tilalom nem vonatkozik az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzésre, és üzemanyagárakat tartalmazó táblákra, az építményeken, az építmények telkén elhelyezett olyan feliratra, amelyek az építményben működő cég nevét, jelét – piktogramját –, vagy tevékenységét jelzik.”

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46/G. § (1) E törvénynek a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló 2026. évi XX. törvénnyel megállapított 12. § (3b) és (3e) bekezdése szerinti tilalommal érintett reklámtáblát, reklámhordozót, egyéb reklámcélú berendezést és tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközt 2026. december 31-ig el kell távolítani.

(2) A 12. § (3a), (3b) és (3e) bekezdése szerinti tilalommal, továbbá az (1) bekezdés szerinti kötelezettséggel összefüggésben az államot, a helyi önkormányzatot, illetve a közút kezelőjét kártalanítási kötelezettség nem terheli.”

3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

- a) 12. § (4) bekezdésében az „a (3a), illetve a (3e) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3a), a (3b), illetve a (3e) bekezdésben” szöveg,

- b) 12. § (4b) bekezdésében az „a (3a) és a (3e) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (3a), a (3b) és a (3e) bekezdésben” szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

- a) 12. § (3c) bekezdése,

- b) 12. § (3d) bekezdése,

- c) 12. § (3f) bekezdése és

- d) 46/P. § (1) bekezdése.

#### 2. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása

5. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. §-a a következő 13–15. ponttal egészül ki:

„13. Politikai hirdetés: valamely párt, politikai mozgalom vagy a Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben ellenérték fejében közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.

14. Politikai plakát: valamely párt, politikai mozgalom vagy a Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

15. Politikai reklám: valamely párt, politikai mozgalom vagy a Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.”

6. § A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 17. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A médiatartalomban tilos olyan politikai plakát, politikai reklám, vagy politikai hirdetés, valamint az Mttv. szerinti közérdekű közlemény vagy társadalmi célú reklám terjesztése, amely az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul. E tilalom kiterjed az olyan képi vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas.

(5) A politikai plakát, politikai reklám és a politikai hirdetés csak választási kampányidőszakban vagy elrendelt népszavazással összefüggésben tehető közzé.”

#### 3. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

7. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai reklám kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért az Smtv. 17. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak kivételével a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott időszakon kívül politikai reklám és politikai hirdetés közzététele tilos. A közzétett, tartalma alapján politikai reklámnak minősülő műsorszám miatt a Médiatanács a 182. § szerinti hatósági hatáskörében jár el.”

8. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 32. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács – a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében – hatósági határozatában dönt arról, hogy a kérelem tárgyát képező közlemény az Smtv. 17. § (4) és (5) bekezdése szerinti tiltott politikai reklámnak, tiltott közérdekű közleménynek vagy tiltott társadalmi célú reklámnak minősül-e.

(8b) A médiaszolgáltató a Médiatanács (8a) bekezdés szerinti határozatában foglaltakat köteles figyelembe venni. Amennyiben a közleményt a Médiatanács tiltott politikai reklámmá, tiltott közérdekű közleménnyé vagy tiltott társadalmi célú reklámmá minősíti, akkor a médiaszolgáltató azt nem teheti közzé, amennyiben mégis közzéteszi, annak tartalmáért felelős.”

9. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám” alcíme a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § (1) A politikai plakáttal összefüggésben az Smtv. 17. § (4) és (5) bekezdésének megsértése e § alkalmazásában a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésének minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése miatt a 145. § szerint bárki bejelentéssel élhet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal).

(3) A Hivatal a tiltott politikai plakát haladéktalan eltávolításáról rendelkezik, és a plakát kihelyezőjét vagy – ha annak kiléte nem állapítható meg – azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, akinek vagy amelynek érdekében a törvénysértést elkövették, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszereséig terjedő bírsággal sújthatja.

(4) A Hivatal e § szerinti döntése elleni jogorvoslatra a 165. § szabályait kell alkalmazni.”

10. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 132. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(A Médiatanács a 182–184. §-okkal összhangban:)

„m) bejelentésre lefolytatja az Smtv. 17. § (4) és (5) bekezdése megsértésével kapcsolatos eljárást.”

11. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 182. § b) pont bh) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban

hatósági felügyeletet gyakorol az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések tekintetében:)

- „bh) a politikai reklámra, politikai hirdetésre, politikai plakátra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések [a 32. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével],”

12. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 203. §-a a következő 55a. és 55b. ponttal egészül ki:

„55a. Politikai hirdetés: valamely párt, politikai mozgalom vagy a Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben ellenérték fejében közzétett médiatartalom vagy filmszínházban közzétett audiovizuális tartalom.

55b. Politikai plakát: valamely párt, politikai mozgalom vagy a Kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.”

13. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 41. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe az „a Hivatal” szöveg lép.

#### 5. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

17. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A plakát tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. A plakáton nem jeleníthető meg olyan kép, amely valótlan vagy megtévesztő módon ábrázolja a valóságot, és az előbb felsorolt célok vagy hatások kiváltására alkalmas.

(2b) A plakáton nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.”

18. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 147. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A politikai reklám tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására. E tilalom kiterjed az olyan kép vagy audiovizuális tartalom felhasználására is, amely személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon jeleníti meg, és az előbbi célok vagy hatások kiváltására alkalmas.

(1b) Politikai reklám keretében nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.”

19. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 148. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A politikai hirdetés tartalmában vagy képi megjelenítésében nem irányulhat az egyenlő emberi méltóság eltagadására vagy megsértésére, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságának megsértésére vagy tagadására, vagy valamely közösség kollektív bűnösségének közvetítésére, vagy bármilyen módon gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására.

(2b) Politikai hirdetés keretében nem tehető közzé kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére káros képi vagy szöveges tartalom.”

20. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

- a) 144. § (5) bekezdésében az „értéken, továbbá” szövegrész helyébe az „értéken, közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, közlekedésbiztonsági célú eszközön, jelzőtáblán, fás szárú növényen, továbbá” szöveg,

- b) 218. § (2) bekezdés d) pontjában az „a 155. §-ban” szövegrész helyébe az „a 144. §-ban és a 155. §-ban” szöveg

lép.

#### 7. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása

22. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 99. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti tudomásulvétel a reklámeszközök elhelyezésére irányuló településképi eljárásnál 5 évig érvényes, és az érvényességi idő lejárta előtt legalább 30 nappal kezdeményezni kell az ismételt településképi eljárást, vagy nyilatkozni szükséges arról, hogy az érvényességi idő lejártáig a reklámeszköz elbontásáról gondoskodnak.”

23. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 103. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Tilos elhelyezni reklámot, reklámeszközt)

„e) az országos jelentőségű védett természeti terület területén, és

f) a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb bel- és külterületen.”

24. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 104. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Reklám – közterületen vagy közterületről látható magánterületen – kizárólag utcabútoron, tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen és a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kormányrendeletben meghatározott egyéb reklámeszközön helyezhető el. Kormányrendelet állapítja meg az elhelyezhető reklámeszközöknek a település közigazgatási területén belüli elhelyezhetőségi követelményeit.

(4) Citylight reklámeszközt szabadon állóan nem lehet elhelyezni, kizárólag utcabútoron. Új hirdetőoszlop nem helyezhető el. Településképi szempontból kiemelten meghatározó területen és településképi szempontból meghatározó területen közvilágítási, villany- és telefonoszlopon, illetve segélykérő telefonon vagy annak tartószerkezetén reklám nem helyezhető el.

(5) A helyi önkormányzat rendeletében – a (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túl – kizárhatja azon reklámeszközöket, amelyeken reklám nem helyezhető el.”

(2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Reklámeszköz – ide nem értve a kiemelt településkép-védelmi környezetre irányuló eljárásokat – kizárólag az önkormányzati hatósági ügynek minősülő településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.”

(3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 104. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Reklámeszköz közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb tizenöt évre köthető.”

25. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„10. a reklám-elhelyezési tilalommal nem érintett területeken a reklámhordozók és a reklámhordozót tartó berendezések elhelyezési módjára, méretére, megjelenési formájára és az elhelyezés időtartamára vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb reklámeszközök körét és a reklámeszközöknek a település közigazgatási területén belüli elhelyezhetőségének követelményeit,”

(2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdése a következő 4. és 5. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a települési önkormányzat – fővárosban a kerületi önkormányzat –, hogy rendeletben állapítsa meg)

„4. a reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalommal érintett – a 103. § (1) bekezdés a)–e) pontjában nem szereplő – egyéb bel- és külterületeket, továbbá azon reklámeszközök körét, amelyeken reklám nem helyezhető el azzal, hogy a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat által nem tiltott területeken és nem tiltott reklámeszköz tekintetében határozhat meg tilalmat,

5. a reklámeszközök településképi bejelentésének tartalmára vonatkozó követelményeket, valamint a 105. § szerinti jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó kiegészítő eljárási szabályokat.”

(3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (10) bekezdése a következő 9. és 10. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg)

„9. a főváros egész területére a reklám- és reklámeszköz-elhelyezési tilalommal érintett – a 103. § (1) bekezdés a)–e) pontjában nem szereplő – egyéb területeket, továbbá azon reklámeszközök körét, amelyeken nem helyezhető el reklám,

10. a reklámeszközök településképi bejelentésének tartalmára vonatkozó követelményeket, valamint a 105. § szerinti jogkövetkezmények érvényesítésére vonatkozó kiegészítő eljárási szabályokat.”

26. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 230. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) E törvénynek a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló 2026. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 103. §-a és 104. §-a szerinti követelményeknek, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és önkormányzati rendelet előírásainak nem megfelelő reklámeszközt a reklámeszköz tulajdonosa haladéktalanul, de legkésőbb 2026. december 31-ig köteles a saját költségén eltávolítani. Ennek elmaradása esetén a helyi önkormányzat a reklámeszköz tulajdonosától és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követeli a reklámeszköz haladéktalan eltávolítását, és velük szemben a 105. § szerint jár el.

(5) Azon reklámeszközök tulajdonosa, amelyek átalakítással vagy korszerűsítéssel felelnek meg a Módtv1-gyel megállapított 103. § és 104. § szerinti követelményeknek, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és önkormányzati rendelet előírásainak, 2026. december 31-ig kötelesek kezdeményezni a településképi bejelentési eljárást.”

(2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 230. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A településképi rendeleteknek és a helyi építési szabályzatoknak a 2026. október 1-jét követően megállapított reklámeszköz elhelyezési szabályait kell alkalmazni.”

(3) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 230. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 104. § (4) bekezdésétől eltérően az e rendelkezés hatálybalépését megelőzően jogszerűen felállított hirdetőoszlopok – ha az érintett helyi önkormányzat rendeletében másként nem rendelkezik – fennmaradhatnak és azon reklám elhelyezhető.”

27. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény

- a) 97. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „folytat le az építésügyi” szövegrész helyébe a „folytat le a reklámeszközök elhelyezése tekintetében, valamint az építésügyi” szöveg,

- b) 103. § (2) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti, településkép-védelmi és örökségvédelmi célú reklám-elhelyezési tilalom miatt az államot” szövegrész helyébe az „Az államot, illetve a helyi önkormányzatot az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott reklám-elhelyezési tilalom vagy korlátozás miatt” szöveg,

- c) 105. § (1) bekezdésében a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet” szöveg, valamint a „járási (fővárosi kerületi) hivatal közigazgatási bírságot” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat településkép-védelmi bírságot” szöveg,

- d) 105. § (2) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg,

- e) 105. § (3) bekezdésében az „az államháztartás központi alrendszerének” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat saját” szöveg,

- f) 105. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg, valamint a „közigazgatási bírság” szövegrész helyébe a „településkép-védelmi bírság” szöveg,

- g) 105. § (5) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg,

- h) 105. § (6) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzat” szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény

- a) 16. § 24. pontja,

- b) 16. § 108. pontja,

- c) 104. § (6) bekezdése,

- d) 104. § (8) bekezdésében a „(6) és” szövegrész,

- e) 107. §-a,

- f) 230. § (6) bekezdése.