Ugrás a tartalomra
§GitJog

2024. évi LVII. törvény a munkaügyet érintő rendelkezésekről

Hatályos szöveg — 2025. január 29. napjától. 6 időállapot 2024 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

2024. évi LVII. törvény

a munkaügyet érintő rendelkezésekről

Az Országgyűlés abból a célból, hogy a fiatal pályakezdő munkavállalók élet- és pályakezdését segítse, az általuk igénybe vehető állami kezességgel biztosított, kamattámogatott kölcsönről a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — A MUNKÁSHITEL

I. Fejezet — ALAPVETŐ SZABÁLYOK

1. § (1) Az állam – a (2) és (3) bekezdésben, valamint kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett – készfizető kezesként felel a hitelintézettel megkötött kölcsönszerződés alapján folyósított, kormányrendeletben meghatározott kamattámogatással nyújtott munkáshitelért.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a munkáshitel tőkeösszegének és az erre felszámított ügyleti kamatnak a 100%-a.

(3) A munkáshitel biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelintézet további biztosíték előírására nem köteles.

2. § A hitelintézet a munkáshitellel kapcsolatos feladatai ellátása – így különösen az 1. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételek ellenőrzése – céljából az igénylő, illetve támogatott személy következő adatait

  • a) természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét,
  • b) állampolgárságát, huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült vagy az oltalmazott jogállását, a menekültügyi hatóságnál a menekültként, oltalmazottként történő elismerésre irányuló kérelem benyújtásának, vagy a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodása elrendelésének tényét, külföldi állampolgár esetén a családi állapot megjelölését,
  • c) lakcím (lakóhely, tartózkodási hely) adatait,
  • d) társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultságának adatait,
  • e) büntetlen előéletére vonatkozó adatát,
  • f) állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozásra vonatkozó adatát, nyilatkozatát,
  • g) a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti, a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott tartozásra vonatkozó adatát,
  • h) foglalkozására, munkaviszonyára vonatkozó adatokat, valamint,
  • i) munkaidőre vonatkozó adatokat

a kölcsönszerződés lejáratának vagy a támogatás visszafizetésének napját követő naptári év utolsó napjáig kezeli.

3. § (1) A hitelintézet a kölcsönkérelem benyújtását, valamint az elbíráláshoz szükséges – a Kormány rendeletében meghatározott – nyilatkozatok és okiratok bemutatását követően az igénylő (3) bekezdés szerinti adatait haladéktalanul megküldi a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére.

(2) A Kincstár az (1) bekezdés szerint részére megküldött adatok alapján a (3) bekezdés szerinti adattartalommal a kölcsönkérelmet benyújtó igénylőkről nyilvántartást vezet.

(3) A Kincstár a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíti:

  • a) a kölcsönszerződés megkötésének, módosításának vagy megszűnésének adatait,
  • b) az új támogatott személyek
    • ba) természetes személyazonosító adatait,
    • bb) lakcímadatait.

(4) A hitelintézet és a Kincstár a (3) bekezdés szerinti adatokat a kölcsönszerződés lejáratának vagy a támogatás visszafizetésének napját követő naptári év utolsó napjáig kezeli.

MÁSODIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

II. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

1. Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések

4. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a munkáshitel igénybevételének feltételeit, nyújtásának részletes szabályait.

5. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Az 1–12. §, a 15–24. § és a 26. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13–14. § e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

2. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

6. § E törvény

  • a) 7. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
  • b) 8. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
  • c) 10. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

3. Az Európai Unió jogának való megfelelés

7. § E törvény 17. §-a a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikk (1) bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja.

III. Fejezet — MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

8. §

5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

9. §

10. §

11. §

12. §

6. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

13. §

7. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

14. §

8. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

15. §

9. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

16. §

17. §

18. §

19. §

20. §

21. §

10. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

22. §

11. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása

23. §

12. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

24. §

13. Az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvény módosítása

25. §

14. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása

26. §