2021. évi XCIII. törvény — mi változott? 2026. október 1.

A 2026. július 29. és 2026. október 1. között hatályba lépett módosítások. 29 sor került be, 29 sor került ki.

⋯ 65 változatlan sor ⋯

- 8. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv;

- 9. rögzített védelmi ipari kapacitás: a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú mozgósítási feladataira kijelölt szolgáltató olyan békeidőszakban nem, vagy csökkentett mértékben üzemelő, vagy békeidőszakon kívül más célokra használható kapacitását jelenti, amelyek a gazdaságmozgósítás esetén a védelmi célú ellátás érdekében aktiválhatók, és amelyeket a jogszabályban meghatározott szerv ilyen kapacitásként kijelölt;

- 10. szövetségesi kötelezettség: a NATO és az EU, illetve más nemzetközi, az Országgyűlés által törvényben kihirdetett, kollektív védelmi együttműködés keretében teljesítendő – különösen honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági jellegű – tervezési, szervezési, felkészülési, felkészültségi, együttműködési és képesség alapú feladatok összessége;

- 11. területi védelmi bizottság: a főváros és a vármegyék területére kiterjedő illetékességgel, e törvényben meghatározottak szerint létesített, a Kormány irányítása alatt álló, testületi szervként működő területi közigazgatási szerv;

- 11. területi védelmi bizottság: a főváros és a megyék területére kiterjedő illetékességgel, e törvényben meghatározottak szerint létesített, a Kormány irányítása alatt álló, testületi szervként működő területi közigazgatási szerv;

- 12. védelmi és biztonsági célú adat: a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének az 52. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott védelmi és biztonsági feladatainak ellátásával, az összehangolt védelmi tevékenységgel, valamint a különleges jogrendi működéssel közvetlenül összefüggő adat.

- 13. védelmi és biztonsági célú felkészítés: az állami szervek személyi állománya védelmi és biztonsági tudatosságának és további védelmi és biztonsági ismereteinek fejlesztése, naprakészen tartása és fokozása, jogszabályban meghatározott képzési rendszer keretében;

- 14. védelmi és biztonsági érdek: Magyarország szuverenitásának, függetlenségének, területi épségének, állami, társadalmi és gazdasági stabilitásának, valamint működőképességének, továbbá a magyar állampolgárok és az ország lakossága jogai általános érvényesülésének megóvásával, védelmével, illetve károsulásuk, sérelmük esetén ezek helyreállításával összefüggő érdekek összessége;

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- i) a kiberbiztonsági válsághelyzet;

- 16. védelmi és biztonsági igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amely a Kormány irányítása mellett a Magyarországot és annak lakosságát veszélyeztető fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni fellépésre létrehozott, illetve jogszabályban ilyen feladatra kijelölt állami szervek központilag összehangolt tervező, végrehajtó és rendelkező tevékenysége, különös tekintettel a válsághelyzetek kezelésére, a különleges jogrend kihirdetésére, valamint a védelem- és biztonságtudatosság polgári és állami fokozásával összefüggő feladatokra és az ezekre való felkészülésre, beleértve a honvédelmi igazgatást és az annak részét képző katonai igazgatást, továbbá a kapcsolódó rendvédelmi szervek által ellátott igazgatást;

- 17. védelmi és biztonsági kötelezettségek: az ország és a nemzet védelme és biztonságának fenntartása és fejlesztése érdekében az állam által természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére meghatározható kötelezettségek;

- 18. védelmi és biztonsági szervezetek: a Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség.

- 18. védelmi és biztonsági szervezetek: a Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok;

- 19. az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra: az általános kijelölő hatóság vagy a honvédelmi ágazati kijelölő hatóság által kijelölt olyan eszköz, létesítmény, építmény, berendezés, hálózat, rendszer, vagy ezek része, amely az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges,

- 20. az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli infrastruktúra: az az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra, amelyet honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki honvédelmi ágazatban,

- 21. az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi ágazaton belüli szervezet: az az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezet, amelyet honvédelmi ágazati kijelölő hatóság jelölt ki honvédelmi ágazatban,

⋯ 80 változatlan sor ⋯

- c) a szakmai felsővezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott,

- d) a jegyző,

- e) az alkotmánybíró és az Alkotmánybíróság Hivatalának foglalkoztatottja, a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,

- f) a Honvédség tényleges állományú, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,

- f) a Honvédség tényleges állományú, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,

- g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,

- h) a fekvőbeteg, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,

- i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója,

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(4) Az (1) vagy (2) bekezdés hatálya alá tartozó, valamint a (3) bekezdés alapján mentesített természetes személyek megjelenésre és szolgálatadásra nem kötelezhetőek, polgári védelmi szervezetbe nem oszthatóak be, vagy ilyen beosztásukat meg kell szüntetni.

(5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti természetes személyek adatszolgáltatási kötelezettsége a (2) bekezdés f) pontja hatálya alá tartozás tekintetében áll fenn. A polgári védelmi szolgálat (2) bekezdés f) pontja alapján történő ellátása tekintetében a Honvédség központi nyilvántartó szerve, a rendvédelmi szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, az Országgyűlési Őrség nyilatkozata irányadó. Az (1)–(2) bekezdés szerinti további mentesülési okok igazolásának módját jogszabály határozza meg.

(5) A (2) bekezdés f) pontja szerinti természetes személyek adatszolgáltatási kötelezettsége a (2) bekezdés f) pontja hatálya alá tartozás tekintetében áll fenn. A polgári védelmi szolgálat (2) bekezdés f) pontja alapján történő ellátása tekintetében a Honvédség központi nyilvántartó szerve, a rendvédelmi szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat nyilatkozata irányadó. Az (1)–(2) bekezdés szerinti további mentesülési okok igazolásának módját jogszabály határozza meg.

11. § (1) A polgári védelmi szervezet tagja kiképzésre és gyakorlatra osztható be (a továbbiakban: felhívás), amelynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni.

⋯ 82 változatlan sor ⋯

15. § (1) A szolgáltatások igénybevételéről feladatkörét érintően dönthet

- a) az ország egész területére vagy annak több vármegyét érintő részére rendeletben a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter,

- a) az ország egész területére vagy annak több megyét érintő részére rendeletben a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter,

- b) illetékességi területén határozatban a területi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester,

- c) a törvényben meghatározott esetben, jogszabályban meghatározottak szerint, határozatban a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szerv vezetője, vagy hadiállapotban a katonai szervezet parancsnoka

⋯ 269 változatlan sor ⋯

36. § A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával kapcsolatos kártalanítás összegét az állam fizeti meg.

37. § (1) A kártalanításra jogosult a felmerült kár megtérítésére vonatkozó igényét a székhelye vagy lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes, ingatlan igénybevételét is magában foglaló igénybevétel esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes járási kormányhivatalnál terjesztheti elő, amely azt a kárigény megalapozottságára vonatkozó véleményével ellátva 15 napon belül felterjeszti a fővárosi, vármegyei kormányhivatalhoz.

(2) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására – a 39. § szerinti kivétellel – a fővárosi, vármegyei kormányhivatal jogosult. A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybe vevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény megalapozottságáról.

(2) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására – a 39. § szerinti kivétellel – a fővárosi, megyei kormányhivatal jogosult. A fővárosi, megyei kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybe vevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény megalapozottságáról.

(3) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül dönt.

(3) A fővárosi, megyei kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül dönt.

(4) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni

⋯ 12 változatlan sor ⋯

40. § A kártalanítás ügyében hozott döntés közigazgatási perben megtámadható.

41. § (1) Ha az összehangolt védelmi tevékenység meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybe vevő szerv az igénybevétel tárgyát képező ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a jogosultnak, továbbá ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, vagy az ingatlan rendeltetésszerű használata az igénybevétellel összefüggésben jelentős mértékben romlik, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a fővárosi, vármegyei kormányhivatalnál, hogy az igénybe vevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.

41. § (1) Ha az összehangolt védelmi tevékenység meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybe vevő szerv az igénybevétel tárgyát képező ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a jogosultnak, továbbá ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, vagy az ingatlan rendeltetésszerű használata az igénybevétellel összefüggésben jelentős mértékben romlik, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a fővárosi, megyei kormányhivatalnál, hogy az igénybe vevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti kérelem a visszaszolgáltatás késedelme esetén a határidő lejártától, egyéb esetekben a visszaszolgáltatás időpontjától számított 30 napon belül terjeszthető elő.

⋯ 311 változatlan sor ⋯

53. § (1) A területi védelmi bizottságok irányítását a Kormány – az ágazati védekezési és felkészülési feladatok irányítását ide nem értve – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján látja el.

(2) A területi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, vármegyei főispán, általános elnökhelyettese a fővárosi, vármegyei kormányhivatal főigazgatója. Szakmai elnökhelyettesek – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője egyetértésével – a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője, honvédelmi feladatok tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt, a Honvédség tényleges állományának tiszti állománycsoportba tartozó tagja.

(2) A területi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, megyei kormánymegbízott, általános elnökhelyettese a fővárosi, megyei kormányhivatal főigazgatója. Szakmai elnökhelyettesek – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője egyetértésével – a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője, honvédelmi feladatok tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt, a Honvédség tényleges állományának tiszti állománycsoportba tartozó tagja.

(3) A területi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül

- a) a vármegyei közgyűlés elnöke – a fővárosban a főpolgármester – vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,

- a) a megyei közgyűlés elnöke – a fővárosban a főpolgármester – vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,

- b) a megyei jogú város polgármestere vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,

- c) a területi katonai igazgatási szervének vezetője,

- d) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(4) A területi védelmi bizottság szervezeti és működési rendjét – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve vezetőjének egyetértésével – maga állapítja meg.

(5) A területi védelmi bizottság költségeinek fedezetét a fővárosi, vármegyei kormányhivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.

(5) A területi védelmi bizottság költségeinek fedezetét a fővárosi, megyei kormányhivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.

(6) A területi védelmi bizottság hatáskörébe utalt hatósági, valamint más döntési jogköröket a bizottság elnöke kiadmányozza. Ha a bizottsági ülés megtartásának feltételei idő hiányában vagy más okból hiányoznak, vagy a bizottság a döntéshozatalban bármely okból akadályoztatott, halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke egy személyben gyakorolja. A bizottság jogkörében eljáró elnök a szakmailag érintett elnökhelyettes véleményének kikérését követően hozhatja meg a döntését, amelyről a területi védelmi bizottságot az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatja.

(7) A területi védelmi bizottság elnöke az igazgatási feladatait a fővárosi, vármegyei kormányhivatal közreműködésével látja el. Az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben, valamint különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben a fővárosi, vármegyei kormányhivatal valamennyi kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.

(7) A területi védelmi bizottság elnöke az igazgatási feladatait a fővárosi, megyei kormányhivatal közreműködésével látja el. Az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben, valamint különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben a fővárosi, megyei kormányhivatal valamennyi kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.

54. § (1) A területi védelmi bizottság illetékességi területén ellátja a válsághelyzetekre és különleges jogrendre történő felkészülés, továbbá a védelmi és biztonsági események kezelésében, valamint a különleges jogrendi feladatokban történő közreműködés törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott területi feladatait.

(2) A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében

- a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat,

- b) összehangolja a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek helyi védelmi bizottságok védelmi és biztonsági igazgatási feladataiban együttműködő szervezetek tevékenységét,

- b) összehangolja a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek helyi védelmi bizottságok védelmi és biztonsági igazgatási feladataiban együttműködő szervezetek tevékenységét,

- c) a szükséges feltételek fennállása esetén elrendeli a védelmi és biztonsági szervezetek és a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingó, ingatlan, szolgáltatás igénybevételét, a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket, amelyről gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet, és az elrendelésről értesíti a polgármestert,

- d) biztosítja a védelmi és biztonsági igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,

- e) kezdeményezi Kormány vagy más szerv hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági intézkedések megtételét,

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(3) A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében

- a) irányítja a helyi védelmi bizottságok és összehangolja főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek védelmi és biztonsági felkészítését,

- a) irányítja a helyi védelmi bizottságok és összehangolja főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek védelmi és biztonsági felkészítését,

- b) megállapítja a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek részére a védelmi és biztonsági felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,

- c) megszervezi az illetékességi területén található települések, kerületek, valamint a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek közötti riasztás, kiértesítés és tájékoztatás, valamint kölcsönös segítségnyújtás rendjét,

- d) gondoskodik a közigazgatási szervekkel, a védelmi és biztonsági szervezetekkel, és a civil szervezetekkel, valamint más vármegyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás feltételeinek és rendjének biztosításáról,

- d) gondoskodik a közigazgatási szervekkel, a védelmi és biztonsági szervezetekkel, és a civil szervezetekkel, valamint más megyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás feltételeinek és rendjének biztosításáról,

- e) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért, valamint a területi veszélyelhárítási terv elkészítéséért,

- f) illetékességi területén felelős a védelmi és biztonsági tevékenység koordinációjához és irányításához szükséges feltételek biztosításáért,

- g) védelmi és biztonsági felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének tájékoztatásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek közreműködésével,

- h) irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervező tevékenységet,

- i) a fővárosi, vármegyei védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót,

- i) a fővárosi, megyei védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót,

- j) az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat,

- k) egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó – a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett – javaslatokkal kapcsolatosan,

- l) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

55. § (1) A helyi védelmi bizottság illetékességi területe a járásokhoz, a fővárosban a fővárosi kerületekhez igazodik.

(2) A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, vármegyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának vezetője, szakmai elnökhelyettese a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából vezényelt katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy.

(2) A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának vezetője, szakmai elnökhelyettese a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából vezényelt katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy.

(3) A helyi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül:

- a) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,

- b) a fővárosi, vármegyei kormányhivatal képviselője,

- b) a fővárosi, megyei kormányhivatal képviselője,

- c) a területi katonai igazgatási szervének képviselője,

- d) az árvízi védekezésért felelős szervezetnek a bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,

- e) a helyi védelmi bizottság titkára.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(2) A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében

- a) működési területén összehangolja a polgármesterek, valamint a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, a főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke kivételével utasíthatja őket a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

- a) működési területén összehangolja a polgármesterek, valamint a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke kivételével utasíthatja őket a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

- b) irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok végrehajtását,

- c) összehangolja az illetékességi területére háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,

- d) közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- f) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

- g) intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.

(3) A helyi védelmi bizottság elnökének az (2) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a vármegyei közgyűlés elnökére.

(3) A helyi védelmi bizottság elnökének az (2) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a megyei közgyűlés elnökére.

(4) A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(5) A helyi védelmi bizottság elnöke a települési veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének egyetértésével hagyja jóvá.

57. § Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg a védelmi és biztonsági igazgatás több területi szervének együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a területi védelmi bizottság elnöke, több vármegye területét illetően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jelöli ki. A kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.

57. § Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg a védelmi és biztonsági igazgatás több területi szervének együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a területi védelmi bizottság elnöke, több megye területét illetően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jelöli ki. A kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.

58. § (1) A polgármester illetékességi területén ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban és a helyi védelmi bizottság által számára megállapított, települési szintű feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

- k) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését,

- l) részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által szervezett felkészítéseken.

(3) A főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti felkészülési feladatokat.

(3) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti felkészülési feladatokat.

59. § (1) A polgármester a települési szintű védelmi és biztonsági tevékenysége keretében:

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- g) együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel,

- h) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartáshoz szükséges anyagi javakkal történő ellátását.

(2) A főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a vármegyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását.

(2) A főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását.

#### 24. A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei

⋯ 175 változatlan sor ⋯

adatszolgáltatása alapján kezeli.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatok tekintetében az adatszolgáltatást az érintett főigazgató nemzetbiztonsági érdekből megtagadhatja.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt adatok tekintetében az adatszolgáltatást az érintett főigazgató nemzetbiztonsági érdekből megtagadhatja.

(4) A közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az adatot szolgáltató szerv viseli, az azon keresztül történő adatelérést a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének térítésmentesen biztosítja.

⋯ 91 változatlan sor ⋯

### VIII. Fejezet — A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYSZEGÉS MEGÁLLAPÍTÁSA

70. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, a területi védelmi bizottság elnöke, elnökhelyettese, a helyi védelmi bizottság elnöke, a polgármester, valamint az e törvény alapján védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szervek vezetője kezdeményezése alapján a fővárosi, vármegyei kormányhivatal – ha törvény súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem rendeli – közigazgatási hatósági eljárást folytat le azzal a természetes személlyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalannyal szemben, aki

70. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, a területi védelmi bizottság elnöke, elnökhelyettese, a helyi védelmi bizottság elnöke, a polgármester, valamint az e törvény alapján védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szervek vezetője kezdeményezése alapján a fővárosi, megyei kormányhivatal – ha törvény súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem rendeli – közigazgatási hatósági eljárást folytat le azzal a természetes személlyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalannyal szemben, aki

- a) az e törvényben meghatározott polgári védelmi, valamint gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti,

- b) a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével összefüggő kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.

(3) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti eljárásban, kormányrendeletben meghatározottak szerint védelmi és biztonsági bírságot szabhat ki.

(3) A fővárosi, megyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti eljárásban, kormányrendeletben meghatározottak szerint védelmi és biztonsági bírságot szabhat ki.

(4) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a védelmi és biztonsági bírság összegét kormányrendeletben meghatározottak szerint mérsékelheti vagy korlátlanul enyhítheti, megfizetésére részletfizetést engedélyezhet.

(4) A fővárosi, megyei kormányhivatal a védelmi és biztonsági bírság összegét kormányrendeletben meghatározottak szerint mérsékelheti vagy korlátlanul enyhítheti, megfizetésére részletfizetést engedélyezhet.

### IX. Fejezet — A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI CÉLÚ RIASZTÁS RENDSZERE

⋯ 327 változatlan sor ⋯

- 1. Országgyűlés Hivatala,

- 2. Sándor-palota,

- 3. Alkotmánybíróság Hivatala,

- 4. Országgyűlési Őrség,

- 4.

- 5. Magyar Nemzeti Bank,

- 6. Országos Bírósági Hivatal,

- 7. Legfőbb Ügyészség,

⋯ 99 változatlan sor ⋯