2018. évi CXXV. törvény — mi változott? 2026. október 1.

(4) Területi kormányzati igazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal).

(4) Politikai vezető a kormánymegbízott.

(1) A kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási hivatalokból áll.

(4) A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.

(3) A kormányhivatal tekintetében – a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével – a Ksztv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköröket, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott jogköröket a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.

(1) A kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti.

(2) A kormánymegbízott a feladatainak ellátásáért és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a kormányhivatalok irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszternek szakmai felelősséggel tartozik.

(3) A kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti. A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese.

(1) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium a kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fórum.

(2) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a kormányhivatal főigazgatója, igazgatója és főosztályvezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői (a továbbiakban: hivatalvezető), a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.

(3) A kormánymegbízott a kormányhivatal koordinációs feladatainak elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs értekezletet hívhat össze.

(1) A kormányhivatal jogosult az Ákr.-ben a felügyeleti szervre ruházott jogkörök gyakorlására, ha a járási hivatal vagy a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője (a továbbiakban együtt: jegyző), valamint a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) államigazgatási hatáskörben jár el.

(1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van.

(3) A Kormány rendeletben jelöli ki Pest megyében a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó járási hivatalt, illetve a fővárosban a megyeszékhely járási hivatalának feladatait ellátó kerületi hivatalt.

(1) Az MKK a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a megyékben (a továbbiakban együtt: területi szint) működő szervezete útján látja el.

(4) A fővárosi, megyei illetékességű kormányzati igazgatási szerv vezetője köteles kikérni a területi szinten működő MKK véleményét a kormánytisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a kormányzati igazgatási szerv vezetőjének hatáskörébe utalt szabályozásról. A területi szinten működő MKK jogosult véleményezni a kormánytisztviselők csoportját érintő fővárosi, megyei illetékességű kormányzati igazgatási szerv által hozott munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

(2) A kormánytisztviselő az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: átadó szerv) hivatali szervezetének vezetőjénél, a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő a kormánymegbízottnál évenként egy alkalommal kérelmezheti másik kormányzati igazgatási szervhez (e § alkalmazásában a továbbiakban: fogadó szerv) történő vezénylését (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem). A kérelemben meg kell jelölni a fogadó szervet, valamint a fogadó szervnél történő munkavégzés tervezett kezdőidőpontját, ami nem lehet korábban a kérelem előterjesztésétől számított 31. napnál.

(11) Ha az átadó szerv kormányhivatal, a fogadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában az átadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat kell érteni.

(12) Ha a fogadó szerv kormányhivatal, az átadó szerv pedig a 2. § (2) bekezdés c)–e) pontja szerinti központi kormányzati igazgatási szerv, e § alkalmazásában a fogadó kormányhivatal vonatkozásában hivatali szervezet vezetője alatt a kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat kell érteni.

(13) Ha az átadó és fogadó szerv is kormányhivatal, a (3)–(12) bekezdésektől eltérően a kormányhivatalnál foglalkoztatott kormánytisztviselő (2) bekezdés szerinti kérelmét az átadó kormányhivatalt vezető kormánymegbízott – a véleményével ellátva – a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül továbbítja a fogadó kormányhivatalt vezető kormánymegbízott számára. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető kormánymegbízott a kérelmezett vezényléssel egyetért, erről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat, és 5 munkanapon belül gondoskodik az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a fogadó kormányhivatalt vezető kormánymegbízott a kérelmezett vezényléssel nem ért egyet, ennek tényéről haladéktalanul tájékoztatja az átadó kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat, és 5 munkanapon belül jelzi a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkáránál. Ha a jelzést követő 5 munkanapon belül nem születik egyetértés az átadó és a fogadó kormányhivatalt vezető kormánymegbízottak között, a vezénylés tárgyában a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára dönt. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a döntésében egyetért a kérelmezett vezényléssel, a fogadó kormányhivatalt vezető kormánymegbízott 5 munkanapon belül gondoskodik a kormánytisztviselő számára az új beosztási okirat kiállításáról. Ha a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára nem ért egyet a kérelmezett vezényléssel, a kormánytisztviselőt az átadó kormányhivatal foglalkoztatja tovább.

### XXIX. Fejezet — A KORMÁNYMEGBÍZOTT

#### 206. § [A kormánymegbízott jogviszonyára alkalmazandó szabályok]

(1) A kormánymegbízott politikai szolgálati jogviszonyára – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kormányzati szolgálati jogviszonyra és a kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A kormánymegbízott politikai szolgálati jogviszonyára e törvénynek a kormányzati szolgálati jogviszonyra és a kormánytisztviselőre vonatkozó,

#### 207. § [A kormánymegbízott kinevezése]

(1) A kormánymegbízottat a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter gyakorolja.

(1a) A kormánymegbízott szabadsága tekintetében az e törvény szerinti munkáltatói jogköröket – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által kijelölt politikai felsővezető gyakorolja.

(2) Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható.

(3) A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett kormánymegbízott a miniszterelnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(4) A miniszterelnök a kormánymegbízott részére – megbízatásának időtartamára, kormánymegbízotti jogállásának igazolására – igazolványt állít ki. Az igazolvány a kormánymegbízott nevét, arcképmását és a betöltött tisztség megnevezését tartalmazza.

#### 208. § [A kormánymegbízott összeférhetetlensége]

(1) A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott – a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye nélkül – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott közjegyzői szolgálata a politikai vezetői kinevezés időtartamára a közjegyzőkről szóló törvény szerint szüneteljen.

#### 209. § [A kormánymegbízott megbízatásának megszűnése és megszüntetése]

(1) A kormánymegbízott megbízatása megszűnik:

- b) a kormánymegbízott halálával,

- c) ha a kormánymegbízott az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

- d) a kormánymegbízott összeférhetetlenségének megállapításával,

- e) a kormánymegbízott álláshelyének elvonásával, visszavonásával vagy megszüntetésével.

(2) A kormánymegbízott megbízatása megszüntethető:

- a) a kormánymegbízott lemondásával,

- b) a kormánymegbízott felmentésével,

(3) Ha a kormánymegbízott megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.

#### 210. § [A kormánymegbízott illetménye és juttatásai]

(1) A kormánymegbízott a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter által megállapított mértékű illetményre jogosult.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti illetmény összegét minden év július 1. napjával kell megállapítani. Az így megállapított illetményre – az illetményre jogosultság egyéb feltételeinek fennállása esetén és a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter eltérő rendelkezése hiányában – a kormánymegbízott a következő év június 30. napjáig jogosult.

(1b) A kormánymegbízott kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult.

(2) A kormánymegbízott a megbízatásának időtartama és a miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén az új Kormány megalakulásáig tartó hatáskörgyakorlás időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(3) A kormánymegbízott megbízatásának időtartama és a miniszterelnök megbízatásának megszűnése esetén az új Kormány megalakulásáig tartó hatáskörgyakorlás időtartama kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

(4) Ha a kormánymegbízott megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg a (3) bekezdés alapján gyakorolja hatáskörét.

(5) Ha a kormánymegbízott e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg, a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi – lemondás esetén háromhavi – illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amelyre a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(6) A kormánymegbízott halála esetén az (5) és (7) bekezdés szerinti juttatás a kormánymegbízott házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) – özvegy hiányában a kormánymegbízott örökösét, több örökös esetén örököseit – illeti meg.

(7) Ha a kormánymegbízott megbízatása az (5) bekezdésben meghatározott okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, az (5) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.

(8) Nem jogosult a kormánymegbízott az (5) és a (7) bekezdés szerinti juttatásra, ha a megbízatásának megszűnését követő 180 napon belül az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságban vezető tisztségviselői tisztség betöltésére vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény vagy az e törvény hatálya alá tartozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyt (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: új jogviszony) létesít.

(8a) A (8) bekezdés szerinti esetben a kormánymegbízott köteles a részére kifizetett (5) és (7) bekezdés szerinti juttatás összegét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül visszafizetni.

(8b) A (8a) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell a juttatás összegét visszafizetni, ha az új jogviszony keretében nem jár díjazás. Ha a kormánymegbízott a (8a) bekezdés alapján már visszafizette a juttatást, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv – a feltételek teljesülése esetén – a (12) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni.

(9) A (8) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kormánymegbízott megbízatása összeférhetetlenség címén azért szűnik meg, mert országgyűlési képviselővé vagy európai parlamenti képviselővé választják.

(10) A kormánymegbízott végkielégítésre és felmentési időre, továbbá szolgálati elismerésre nem jogosult.

(11) Az (5) és (7) bekezdésben meghatározott időtartam számításánál a folyamatos kormánymegbízotti megbízatásban töltött időt – a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva – egybe kell számítani.

(12) A kormánymegbízott köteles haladéktalanul tájékoztatni

(13) Az új jogviszonyban a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a kormánymegbízott (5), illetve (7) bekezdés szerinti juttatásra jogosító idejét figyelembe kell venni.

(15) A (14) bekezdés szerinti ellenőrzés keretében az ellenőrzésre kijelölt szerv – a politikai szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, a (8a) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig – a kormánymegbízottat ezen megbízatásának megszűnését követően foglalkoztató szervet, gazdasági társaságot megkeresheti és az új jogviszony létesítésével kapcsolatos iratokba betekinthet. Az ellenőrzésre kijelölt szerv az ellenőrzés érdekében – a politikai szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, a (8a) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig – kezeli az új jogviszonyt létesítő személy személyazonosító adatait és az új jogviszony létesítésére vonatkozó adatokat.

#### 211. § [A kormánymegbízott szabadsága]

(1) A kormánymegbízottat minden naptári évben harmincöt munkanap alapszabadság illeti meg. A kormánymegbízottat rendkívüli munkavégzése után külön szabadidő nem illeti meg.

(2) Ha a kormánymegbízottat legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított harminc napon belül ismételten kormánymegbízottá nevezik ki, politikai felsővezetővé választják meg vagy nevezik ki, vagy szakmai felsővezetővé nevezik ki, a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett kormánymegbízotti megbízatás, illetve politikai szolgálati jogviszony vagy kormányzati szolgálati jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.

#### 212. § [A kormánymegbízott fegyelmi és a kártérítési felelőssége]

(1) A kormánymegbízott a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való fegyelmi, illetve kártérítési felelősségével összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter.

#### 213. § [A kormánymegbízott vagyonnyilatkozata]

(1) A kormánymegbízott a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését, illetve a hatáskörgyakorlás 209. § (3) bekezdése szerinti megszűnését követő harminc napon belül a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A Vnytv. 9. §-át, 10. §-át és 14–16. §-át kell alkalmazni a kormánymegbízottal szemben lefolytatható vagyongyarapodási vizsgálat, valamint a kormánymegbízott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségszegése esetén.

(2) A kormányhivatal hivatali szervezetét vezető főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter nevezi ki és menti fel.

A főigazgató felett – a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

(1) A kormányhivatal igazgatóját a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A főigazgatói álláshely betöltetlensége vagy a főigazgató akadályoztatása esetén a kormányhivatal igazgatójának kinevezéséről a kormánymegbízott dönt.

A kormányhivatal igazgatója felett – a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

(1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter nevezi ki és menti fel.

(1) A hivatalvezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet, továbbá, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(1) A hivatalvezető felett – a kinevezés és a felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

(2) Ha a hivatalvezetővel szemben fegyelmi büntetésként hivatalvesztés büntetés kiszabása indokolt, a kormánymegbízott erre irányuló javaslatáról a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter dönt. A kormánymegbízott javaslatában tájékoztatja a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt minisztert a lefolytatott fegyelmi eljárás megállapításairól, eredményéről, valamint a fegyelmi vétség egyéb releváns körülményeiről.

A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter – tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára – állapítja meg azzal, hogy a havi illetmény megegyezik a minisztériumi főosztályvezetői illetménnyel.

(1) A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát.

A hivatalvezető-helyettes illetményét a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott – tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára – minisztériumi osztályvezető illetményének megfelelő összegben állapítja meg.

(10) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a kormányhivatal járási hivatala kormánytisztviselőjének a kormányhivatalon belüli kinevezéstől eltérő foglalkoztatás szükséges, annak elrendeléséről a kormánymegbízott – az érintett járási hivatalvezető tájékoztatása mellett – dönt.

- 1. határozza meg a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, az államtitkár, a kormánymegbízott, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott, a miniszteri biztos, a kormányzati főhivatal vezetője és vezetőjének helyettese, valamint a központi hivatal vezetője juttatásait;

- 4. a járási hivatalok – kivéve a fővárosi kerületi hivatalok – székhelyeit, illetékességi területét, Pest megyében a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó járási hivatalt, a fővárosban a megyeszékhely járási hivatal feladatait ellátó kerületi hivatalt;

(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a hatóság egészeként kizárt járási (fővárosi kerületi) hivatal helyett eljáró másik járási (fővárosi kerületi) hivatalt, illetve a hatóság egészeként kizárt fővárosi és megyei kormányhivatal helyett eljáró másik fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(5) Ahol jogszabály állami tisztviselőt, illetve állami ügykezelőt említ, azon az e törvény szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselőjét kell érteni.