Ugrás a tartalomra
§GitJog

2017. évi XXVIII. törvény — mi változott? 2026. november 18.

A 2025. december 24. és 2026. november 18. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 1 sor került ki.

⋯ 748 változatlan sor ⋯
(3) Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogosult lakóhelye belföldön van.
94/A. § (1) Ha az Európai Unión kívül lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező felperes a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárást indít valamely harmadik állam bírósága előtt egy Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személlyel szemben, a magyar bíróság eljárhat az utóbbi személy által a harmadik állam bírósága előtti eljárással összefüggésben felmerült károk és költségek megtérítésére indított eljárásban.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti, harmadik állam bírósága előtt indított eljárás még folyamatban van, a bíróság az eljárását mindaddig felfüggeszti, amíg a harmadik államban az eljárás jogerősen be nem fejeződött.
95. § Magyar bíróság eljárhat olyan eljárásban, amelynek tárgya az eljárás megindulásának időpontjában belföldön található ingó dolgon fennálló dologi jog.
96. § Külföldi székhelyű vállalkozás elleni perben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbi tevékenységével kapcsolatos, ideértve azt az esetet is, amikor a szerződést belföldön, a külföldi székhelyű vállalkozás képviseletében kötötték.
⋯ 124 változatlan sor ⋯
- a) az ügyben a magyar bíróság joghatósága kizárt volt, vagy
- b) az ügyben eljárt külföldi bíróság joghatósága a felek olyan megállapodásán alapult, amely a magyar jog rendelkezéseinek megfelelt.
113/A. § Az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes vagy a Pp. szerinti nem természetes személy ellen indított, a közéletben való részvételt akadályozó bírósági eljárásban hozott harmadik állambeli határozat nem ismerhető el és nem hajtható végre, ha az említett eljárás nyilvánvalóan megalapozatlannak vagy visszaélésszerűnek minősül a magyar jog szerint, kivéve, ha az elismerés vagy a végrehajtás megtagadása a harmadik állam és az Európai Unió vagy Magyarország közötti, 2024. május 6. előtt kötött két- vagy többoldalú nemzetközi szerződést sértené.
114. § (1) A fizetésképtelenségi eljárásban hozott határozatok elismerésének további feltétele, hogy Magyarország és a határozatot hozó bíróság állama között viszonosság álljon fenn.
(2) A külföldi fizetésképtelenségi főeljárás elismerése nem zárja ki, hogy magyar bíróság előtt másodlagos fizetésképtelenségi eljárás induljon.
⋯ 110 változatlan sor ⋯
#### 45. Európai uniós követelményekre utaló rendelkezések
127. § (1) E törvény 44. § (4) bekezdése a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
127. § (1) E törvény
- a) 44. § (4) bekezdése a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének,
- b) 94/A. §-a a közéletben részt vevő személyeknek a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetekkel vagy visszaélésszerű bírósági eljárásokkal („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel”) szembeni védelméről szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1069 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2024/1069 irányelv] 17. cikkének,
- c) 113/A. §-a az (EU) 2024/1069 irányelv 16. cikkének
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
- a)
⋯ 17 változatlan sor ⋯