2017. évi CLIII. törvény — mi változott? 2026. szeptember 27.
A 2026. február 15. és 2026. szeptember 27. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 9 sor került ki.
⋯ 240 változatlan sor ⋯
(5) Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a 16. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonára a büntetőeljárásban elrendelt lefoglalásnak vagy zár alá vételnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek, valamint a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelt moratórium, valamint a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásának időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdése szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(6) Az adó végrehajtásához való jog elévülése az Art. szerint az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodását eredményező bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nyugszik.
(6) Az adó végrehajtásához való jog elévülése az Art. szerint az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodását eredményező bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH) vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nyugszik.
(7) Ha a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásának a tag (részvényes), vezető tisztségviselő által történő megfizetésére kötelezését meg kell előznie a korlátlan felelősség megállapítása iránti polgári peres eljárásnak, a polgári peres eljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése.
⋯ 73 változatlan sor ⋯
- 9. a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról – kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi – szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,
- 10. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján
- a) elrendelt elővezetés költségének,
- b) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,
- c) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által a bűnügyi költségnek
- b) az ügyészség, az NVVH, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,
- c) a bíróság, az ügyészség, az NVVH, illetve a nyomozó hatóság által a bűnügyi költségnek
a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
⋯ 407 változatlan sor ⋯
- e) az elárverezett ingóság megnevezését, becsértékét és az árverési vételárat, és
- f) az árverési vevő nevét, nem természetes személy árverési vevő esetén a szervezet megnevezését és székhelyét.
(2) A végrehajtó a természetes személy árverési vevő lakóhelyét, illetve személyazonosításra szolgáló okmányának számát feljegyzi, és a feljegyzést zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az ingóságot nyilvántartó hatóság részére adhat felvilágosítást.
(2) A végrehajtó a természetes személy árverési vevő lakóhelyét, illetve személyazonosításra szolgáló okmányának számát feljegyzi, és a feljegyzést zárt borítékban helyezi el, arról csak a bíróság, az ügyészség, az NVVH, a nyomozó hatóság és az ingóságot nyilvántartó hatóság részére adhat felvilágosítást.
(3)
⋯ 618 változatlan sor ⋯
(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik.
(6) Ha a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiánya vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt, az állami adó- és vámhatóság értesíti az ügyészséget a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében.
(6) Ha a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre végrehajtás alá vonható vagyontárgy hiánya vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt, az állami adó- és vámhatóság értesíti az ügyészséget, illetve az NVVH-t a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében.
(7) Ha felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői követelés zár alá vételére került sor, majd ezt követően a hitelezői igényre nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást rendelnek el, és a felszámolási eljárás alatt, vagy annak befejezésekor a vagyonfelosztás során a zár alá vétel tárgya helyébe meghatározott vagyontárgy vagy annak egy része lépett, az állami adó- és vámhatóság a vagyonelemet annak az adósnak adja vissza, akivel szemben a hitelezői követelés érvényesítésre került. Amennyiben az adós jogutód nélkül megszűnt, az állami adó- és vámhatóság vagyonrendezési eljárást kezdeményez.
(8) Ha a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, vagy a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság alacsonyabb összegre vonatkozik, mint az ezek biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel, az állami adó- és vámhatóság a különbözetként fennmaradó vagyonra a felszámolás befejezése és az adós jogutód nélküli megszüntetése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedése után a cégbíróságnál vagyonrendezési eljárást kezdeményez.
(9) A 29. § (1) bekezdés 6., 10., 11., 16., 17. pontja szerinti követelések végrehajtására irányuló eljárásokban az állami adó- és vámhatóság kezdeményezi a vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatását az ügyészségnél, ha a kötelezett a büntetőeljárásban az alapügyben hozott határozat jogerőre emelkedése vagy véglegessé válása után, a végrehajtás befejezése előtt meghalt vagy megszűnt. Az állami adó- és vámhatóság a vagyonelvonásra irányuló eljárást kezdeményező iratában tételesen felsorolja a végrehajtás alá vont, még nem értékesített vagyontárgyakat.
(9) A 29. § (1) bekezdés 6., 10., 11., 16., 17. pontja szerinti követelések végrehajtására irányuló eljárásokban az állami adó- és vámhatóság kezdeményezi a vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatását az ügyészségnél, illetve az NVVH-nál, ha a kötelezett a büntetőeljárásban az alapügyben hozott határozat jogerőre emelkedése vagy véglegessé válása után, a végrehajtás befejezése előtt meghalt vagy megszűnt. Az állami adó- és vámhatóság a vagyonelvonásra irányuló eljárást kezdeményező iratában tételesen felsorolja a végrehajtás alá vont, még nem értékesített vagyontárgyakat.
(10) A vagyonelvonásra irányuló eljárás eredményéről a megkeresett törvényszék, illetve amennyiben a kezdeményezés alapján nem tartja indokoltnak az eljárás megindítását, az ügyészség értesíti a kezdeményező állami adó- és vámhatóságot.
(10) A vagyonelvonásra irányuló eljárás eredményéről a megkeresett törvényszék, illetve amennyiben a kezdeményezés alapján nem tartja indokoltnak az eljárás megindítását, az ügyészség, illetve az NVVH értesíti a kezdeményező állami adó- és vámhatóságot.
(11) Az állami adó- és vámhatóság a (9) bekezdés szerinti esetben az eredeti adóssal szemben folytatott végrehajtást megszünteti, ha
⋯ 43 változatlan sor ⋯
(8) A zárgondnokot a kirendelő végzésben tájékoztatni kell arról, hogy köteles az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről az állami adó- és vámhatóságnak elszámolni, valamint az ingatlan tiszta jövedelmét az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára befizetni.
(9) A bíróság vagy az ügyészség büntetőeljárásban zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról rendelkező, végrehajthatóvá vált határozatának kézhezvételét követően az állami adó- és vámhatóság felhívja az adóst a megváltás összegének megfizetésére. A megváltás összegének megfizetése esetén az állami adó- és vámhatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a megváltásról rendelkező bíróságot vagy ügyészséget.
(9) A bíróság vagy az ügyészség, illetve az NVVH büntetőeljárásban zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról rendelkező, végrehajthatóvá vált határozatának kézhezvételét követően az állami adó- és vámhatóság felhívja az adóst a megváltás összegének megfizetésére. A megváltás összegének megfizetése esetén az állami adó- és vámhatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a megváltásról rendelkező bíróságot vagy ügyészséget, illetve az NVVH-t.
(10) Az állami adó- és vámhatóság a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel feloldásáról rendelkező, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel törlése iránt.
(10) Az állami adó- és vámhatóság a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel feloldásáról rendelkező, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség, az NVVH vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel törlése iránt.
125/F. § (1) Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel szabályai szerint jár el azzal, hogy jövedelem-letiltásnak is helye van, valamint a zárgondnoknak az adós jogi személy vagyonából származó jövedelmet – a felmerült költségek levonása után – az adós pénzforgalmi számláján kell elhelyeznie.
⋯ 154 változatlan sor ⋯