2013. évi CCXLII. törvény — mi változott? 2026. október 1.

A 2025. június 20. és 2026. október 1. között hatályba lépett módosítások. 41 sor került be, 19 sor került ki.

# 2013. évi CCXLII. törvény

a Városliget megújításáról és fejlesztéséről

Az Országgyűlés a magyar állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata osztatlan közös tulajdonában álló Városliget országos jelentőségének és a nemzet emlékezetében betöltött kiemelkedő szerepének tudatában, a Városliget megújításának és fejlesztésének megvalósulása érdekében új törvényt alkot. A Városligetben megvalósításra kerülő építési beruházások kiemelt állami feladatnak minősülnek.

1. § (1) A Budapest XIV. kerület 29732/1 helyrajzi számú ingatlannak (a továbbiakban: városligeti ingatlan) az államot, Budapest Főváros Önkormányzatát és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatát megillető tulajdoni hányada e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges terület ingyenesen, az e törvény hatálybalépésétől számított 99 éves időtartamra az állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerül. A városligeti ingatlanon fennálló építményekre e törvény hatálybalépését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb vagyonkezelői jogok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, továbbá településtisztasági és hulladékgazdálkodási feladatkörei változatlanul fennmaradnak. A vagyonkezelői jog nem terjed ki a Budapest XIV. kerület, Dózsa György úr 37. szám alatti ingatlan (Műcsarnok) és hozzá tartozó földterületre, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a Városligeti Műjégpálya épületére, továbbá a műszaki infrastruktúra sajátos építményeire.

1. § (1) A Budapest XIV. kerület 29732/11 helyrajzi számú ingatlannak (a továbbiakban: városligeti ingatlan) az államot, Budapest Főváros Önkormányzatát és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatát megillető tulajdoni hányada e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges terület ingyenesen, az e törvény hatálybalépésétől számított 99 éves időtartamra az állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerül. A városligeti ingatlanon fennálló építményekre e törvény hatálybalépését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb vagyonkezelői jogok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, továbbá településtisztasági és hulladékgazdálkodási feladatkörei változatlanul fennmaradnak. A vagyonkezelői jog nem terjed ki a Budapest XIV. kerület, Dózsa György úr 37. szám alatti ingatlan (Műcsarnok) és hozzá tartozó földterületre, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a Városligeti Műjégpálya épületére, továbbá a műszaki infrastruktúra sajátos építményeire.

(1a) A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében

- a) a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XIV. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva, ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül

- aa) a Budapest XIII. kerület, 28056 helyrajzi számú ingatlan 21667/38899 hányada, valamint

- ab) a városligeti ingatlanon lévő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum javára bejegyzett vagyonkezelői joghoz kapcsolódó ingatlanrész)

- ab)

az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelők vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével, és

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(1d) A vagyonkezelői jog nem terjed ki az (1b) bekezdés a)–c) pontjai szerinti ingatlanokon az Opera beruházásokkal nem érintett eszközökre és ingóságokra, amelyek tekintetében a Magyar Állami Operaház vagyonkezelői joga változatlanul fennmarad.

(1e) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő a törvényi célok és közfeladatok megvalósítása érdekében jogosult és köteles a vagyonkezelésében lévő városligeti ingatlan fenntartására és üzemeltetésére, valamint az üzemeltetői feladatok keretében a szükséges mértékű fejlesztési tevékenységek elvégzésére, továbbá a zöldfelületek és egyéb közterületek karbantartására.

(1f) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelő az (1e) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében érvényesíti a szavatossági és jótállási jogokat.

(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (8) bekezdés c) és e) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6) bekezdése nem alkalmazandó.

(3) A vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.

(4) A vagyonkezelő felügyelőbizottsága három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll.

2. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében az Nvt. 6. § (1) bekezdése szerinti osztott tulajdon létesítésének tilalmát a 3. § (1) bekezdése alapján létesített épület, valamint a 3. § (2) bekezdése alapján átalakítással érintett ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni.

1/A. § (1) A Városliget helyreállításához, megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó városligeti ingatlanon megvalósuló fejlesztések és beruházások építtetői feladatait az állami beruházásokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a nyilatkozatában kijelölt

- a) általa vezetett minisztérium,

- b) az a) ponttól eltérő költségvetési szerv, vagy

- c) a magyar állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság

[az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: építtető] útján látja el azzal, hogy az a) és b) pont szerinti szerv e feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.

(2) A Városliget helyreállításához, megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő fejlesztési koncepciót az építtető kezdeményezésére a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi, valamint véleményezésre megküldi Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata részére.

(3) Az építtetői feladatokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek vonatkozásában az építtető a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. általános jogutódja.

(4) A városligeti ingatlanon tervezett fejlesztések és beruházások megvalósítása érdekében a vagyonkezelő, a tulajdonos és a tulajdonosi joggyakorló szervezet az építtető által benyújtott tulajdonosi hozzájárulás kiadása tekintetében a benyújtástól számított 15 napon belül érdemben nyilatkozik. E határidő elmulasztása esetén a nyilatkozatot – a kérelemben foglalt tartalommal – megadottnak kell tekinteni.

(5) A vagyonkezelő a beruházás megvalósításával érintett, vagyonkezelése alatt álló városligeti ingatlant köteles az építtetőnek az építési beruházás céljából

- a) annak befejezéséig vagy

- b) – a beruházás megvalósításának részleteire és az ingatlan átadására vonatkozó – a vagyonkezelő és az építtető között létrejött megállapodásban rögzített napig

átadni.

(6) A városligeti ingatlanon tervezett fejlesztésekkel és beruházásokkal összefüggésben elkészíttetett tervekre vonatkozó felhasználási engedély, valamint felhasználási szerződés tekintetében az építtető a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagy annak a 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasága helyébe lép. A jogok és kötelezettségek átszállásához a tervező mint szerző hozzájárulása nem szükséges, de a változásról annak bekövetkeztétől számított 30 napon belül az építtető értesíti a szerzőt. Az építtetőt a változással érintett engedély, valamint szerződés kapcsán további közbeszerzési, tervpályázati kötelezettség nem terheli.

2. § (1)

(2) A vagyonkezelő és a projekttársaság vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-át nem kell alkalmazni.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(4) A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.

2/A. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva, saját selejtezési szabályzata alapján jogosult a bontással járó kivitelezési munkák és ahhoz kapcsolódó feladatok elvégzése érdekében a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére.

2/A. § (1) Az építtető a városligeti ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva, saját selejtezési szabályzata alapján jogosult a bontással járó kivitelezési munkák és ahhoz kapcsolódó feladatok elvégzése érdekében az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló személy tulajdonában lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére.

(2) A vagyonkezelő által teljesített beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben az ingatlan tulajdonosának, illetve az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnek és a vagyonkezelőnek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. A nemzeti vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő – külön elszámolás nélkül – a tulajdonos, illetve a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásba történő, jogszabályban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(2) Az építtető vagy vagyonkezelő által teljesített beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben az ingatlan tulajdonosának, illetve az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnek és a vagyonkezelőnek vagy az építtetőnek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. A nemzeti vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az építtető – külön elszámolás nélkül – a tulajdonos, illetve a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásba történő, jogszabályban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(3) Nem keletkezik megtérítési kötelezettség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül abban az esetben sem, ha a beruházást, felújítást a vagyonkezelő a vagyonkezelésében nem álló, de közfeladatot ellátó szervezet tulajdonában álló ingatlanon végzi. Ebben az esetben a vagyonkezelő a beruházás, felújítás műszaki átadás-átvételét követően, a munkaterületnek a kivitelező által történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött vagyonelemeket az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának.

(3) Nem keletkezik megtérítési kötelezettség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül abban az esetben sem, ha a beruházást, felújítást az építtető a vagyonkezelésében nem álló, de közfeladatot ellátó szervezet tulajdonában álló ingatlanon végzi. Ebben az esetben az építtető a beruházás, felújítás műszaki átadás-átvételét követően, a munkaterületnek a kivitelező által történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött vagyonelemeket az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának.

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő bármely vagyonelem harmadik személy részére történő hasznosítása során jogosult díjfizetési kötelezettséget előírni. A hasznosítási tevékenységből származó bevétel teljes mértékben a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles a hasznosításból származó bevételt a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek fenntartására fordítani.

2/B. § (1) Az 1. § (1) bekezdése és az 1. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ingatlanok tekintetében a létesítménygazdálkodási tevékenység állami feladat, amelynek ellátása a vagyonkezelő feladata. E létesítménygazdálkodási feladatot az állam a 2/A. § (4) bekezdése szerinti bevétel figyelembevételével finanszírozza.

2/B. § (1) Az 1. § (1) bekezdése és az 1. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ingatlan tekintetében a létesítménygazdálkodási tevékenység állami feladat, amelynek ellátása a vagyonkezelő feladata. E létesítménygazdálkodási feladatot az állam a 2/A. § (4) bekezdése szerinti bevétel figyelembevételével finanszírozza.

(2) A vagyonkezelő az (1) bekezdésben foglaltakon túl ellátja a vagyonkezelésében lévő muzeális intézményekben elhelyezett kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értékek védelmére vonatkozó állami feladatot a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény rendelkezései szerint.

3. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő által a városligeti ingatlanon felépített építmény önálló ingatlanként, e törvény erejénél fogva az állam 100%-os tulajdonába kerül.

3. § (1) Az építtető által a városligeti ingatlanon felépített építmény önálló ingatlanként, e törvény erejénél fogva az állam 100%-os tulajdonába kerül.

(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a városligeti ingatlanon – e törvény hatálybalépésekor – fennálló építményeknek a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül.

(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a városligeti ingatlanon fennálló építményeknek az építtető vagy a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül.

(2a) A városligeti ingatlanon megvalósuló értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, új eszköz létrehozásával kapcsolatosan a tulajdonosok sem a vagyonkezelővel, sem egymással szemben nem jogosultak a beruházások, fejlesztések során a meglévő vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerülő terven felüli értékcsökkenés miatti megtérítési igény érvényesítésére.

(2a) A városligeti ingatlanon megvalósuló értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, új eszköz létrehozásával kapcsolatosan a tulajdonosok sem az építtetővel, sem a vagyonkezelővel, sem egymással szemben nem jogosultak a beruházások, fejlesztések során a meglévő vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerülő terven felüli értékcsökkenés miatti megtérítési igény érvényesítésére.

(3) A vagyonkezelő mint építtető (a továbbiakban: építtető)

(3) Az építtető a városligeti ingatlanon végzett beruházások tekintetében a feladatait az állam nevében és javára, valamint az állam, Budapest Főváros Önkormányzata és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata érdekében eljárva látja el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.

- a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott beruházások, valamint

- b) az 1. § (1a) bekezdésében megjelölt ingatlanokhoz kapcsolódó beruházások

tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.

(3a) Az építtető a városligeti ingatlanon végzett beruházások megvalósításának időtartama alatt a helyi önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon – az ingatlan tulajdonosával kötött, a beruházás idejére az ingatlan ingyenes használatát biztosító írásbeli megállapodás alapján – jogosult beruházásokat végezni. Az építtető e beruházások tekintetében feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.

(3b) A (3a) bekezdés szerint megvalósult beruházást ingyenesen az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonába kell adni.

(4) Az építtető a (3) bekezdésben megjelölt beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:

(4) Az építtető különösen az alábbi feladatokat látja el:

- a) teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat;

- b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(5) Az építési tevékenység megvalósítása céljából az építtető által kezdeményezett hatósági eljárásokban a jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulás az építtetőn kívüli jogalanytól történő beszerzése nem szükséges.

(6) A (3) bekezdés szerinti beruházást – a számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába térítésmentesen kell felvenni – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a vagyonkezelő adatközlése alapján.

(6a) A (3) bekezdésben megjelölt beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a beruházás – számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósulását követően. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába, a víziközmű az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.

(7) Az építtetőnek a vagyonkezelésében lévő felhasználási helyek tekintetében nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie.

(7) Az építtetőnek a városligeti ingatlanon lévő felhasználási helyek tekintetében nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie.

4. § A 3. § (1) bekezdése szerint felépített építmények a használatbavételi engedély véglegessé válásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától e törvény erejénél fogva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek.

⋯ 104 változatlan sor ⋯