Ugrás a tartalomra
§GitJog

2012. évi CLXXXI. törvény — mi változott? 2026. szeptember 27.

A 2025. július 1. és 2026. szeptember 27. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 9 sor került ki.

⋯ 70 változatlan sor ⋯
- c) összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztetőjelzés-elhelyezés kezdeményezése esetén elvégzi a több jelzéskezelőt érintő, valamint a nemzetközi egyeztetést igénylő feladatokat, ha az elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban foglalt prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a már elhelyezett jelzéshez képest,
- d) ellátja az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. és 47. cikke, illetve az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. és 62. cikke szerint a személyazonossággal való visszaélés elkerülése, illetve kezelése, valamint a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése érdekében végzendő adatkezelési tevékenységet,
- e) az NS.CP-n keresztül, az arra feljogosított jelzéskezelő kérésére létrehozza és törli a magyar szervek által elhelyezett figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat, szükség esetén módosítja az összekapcsolt figyelmeztető jelzések körét,
- f) a nemzetközi körözési, valamint az európai vagy nemzetközi elfogatóparanccsal érintett személy elfogását célzó más művelet érdekében vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság döntése alapján az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzést ideiglenesen lekérdezhetetlenné teszi az átadási vagy kiadatási eljárás megkezdése előtt,
- f) a nemzetközi körözési, valamint az európai vagy nemzetközi elfogatóparanccsal érintett személy elfogását célzó más művelet érdekében vádemelés előtt az ügyészség vagy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a vádemelés után a bíróság döntése alapján az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzést ideiglenesen lekérdezhetetlenné teszi az átadási vagy kiadatási eljárás megkezdése előtt,
- g) e törvény szerint végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyeknek a célja, hogy a nemzeti joggal, a nemzetközi kötelezettséggel összeegyeztethetetlen kapcsolat az N.SIS-ben ne legyen látható,
- h) ha ennek feltételei fennállnak, a külföldi figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolását kéri a figyelmeztető jelzést elhelyező államtól, illetve a hazai figyelmeztető jelzésekhez külföldi SIRENE Iroda kérésére megjelölést csatol,
- i) a tevékenységével összefüggésben felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért, valamint az Iroda személyzetének adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért,
⋯ 58 változatlan sor ⋯
(5) A SIRENE Iroda az adatok ellenőrzését követően továbbítja a kiegészítő információkat a többi tagállam SIRENE Irodái felé.
(6) A SIRENE Iroda – folyamatban lévő nemzetközi körözési művelet vagy az európai, illetve nemzetközi elfogatóparanccsal érintett személy elfogását célzó más művelet eredményességének biztosítása céljából, az abban érintett magyar rendvédelmi szerv indítványára, az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság előzetes engedélyével – ideiglenesen lekérdezhetetlenné teheti az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt, már meglévő figyelmeztető jelzést annak érdekében, hogy a műveletben érintett tagállamok végfelhasználói ne kérdezhessék le azt. Ilyen esetekben a figyelmeztető jelzés kizárólag a tagállamok SIRENE Irodái számára hozzáférhető. Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzés ideiglenes lekérdezhetetlenné tételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a művelet célja egyéb intézkedésekkel nem valósítható meg és a SIRENE Iroda a vonatkozó előzetes ügyészi vagy bírói engedélyről a műveletben érintett valamennyi tagállamot kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatta.
(6) A SIRENE Iroda – folyamatban lévő nemzetközi körözési művelet vagy az európai, illetve nemzetközi elfogatóparanccsal érintett személy elfogását célzó más művelet eredményességének biztosítása céljából, az abban érintett magyar rendvédelmi szerv indítványára, az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot a vádemelés előtt az ügyészség, az NVVH, a vádemelés után a bíróság előzetes engedélyével – ideiglenesen lekérdezhetetlenné teheti az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt, már meglévő figyelmeztető jelzést annak érdekében, hogy a műveletben érintett tagállamok végfelhasználói ne kérdezhessék le azt. Ilyen esetekben a figyelmeztető jelzés kizárólag a tagállamok SIRENE Irodái számára hozzáférhető. Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából bevitt figyelmeztető jelzés ideiglenes lekérdezhetetlenné tételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a művelet célja egyéb intézkedésekkel nem valósítható meg és a SIRENE Iroda a vonatkozó előzetes ügyészi vagy bírói engedélyről, valamint az NVVH engedélyéről a műveletben érintett valamennyi tagállamot kiegészítő információk cseréje útján tájékoztatta.
(7) Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából elhelyezett figyelmeztető jelzés ideiglenes lekérdezhetetlenné tétele legfeljebb 48 óráig tarthat, amit szükség esetén 48 órával – akár egymást követő több alkalommal is – a SIRENE Iroda meghosszabbíthat.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(9) Az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben a SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
7. § (1) A rendőrség, az ügyészség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági feladatot ellátó szervezeti egysége a körözési nyilvántartási rendszer útján figyelmeztető jelzés elhelyezését rendeli el és kiegészítő adatokat csatolhat a Schengeni Információs Rendszerben arról a személyről, illetve figyelmeztető jelzést arról az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdése szerinti tárgyról, készpénz-helyettesítő fizetési eszközről, értékpapírról, akivel vagy amellyel kapcsolatban rejtett vagy célzott ellenőrzést rendelt el.
7. § (1) A rendőrség, az ügyészség, az NVVH, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági feladatot ellátó szervezeti egysége a körözési nyilvántartási rendszer útján figyelmeztető jelzés elhelyezését rendeli el és kiegészítő adatokat csatolhat a Schengeni Információs Rendszerben arról a személyről, illetve figyelmeztető jelzést arról az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdése szerinti tárgyról, készpénz-helyettesítő fizetési eszközről, értékpapírról, akivel vagy amellyel kapcsolatban rejtett vagy célzott ellenőrzést rendelt el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok elhelyezésére abban az esetben van lehetőség, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 25. § (2) bekezdése és az 1. számú melléklete szerinti bűncselekményt tervez elkövetni, előkészít, illetve követ el, vagy okkal feltételezhető – különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények alapján –, hogy a jövőben is ilyen bűncselekményt követ el a SIS-t alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar jog szerint az előkészület nem büntetendő.
⋯ 18 változatlan sor ⋯
- b) a személyt védelem alá kell helyezni mások biztonsága, közrendet vagy közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása érdekében, vagy
- c) a személyt nem kell védelem alá helyezni.
(3) A bíróság – ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is – és az ügyészség az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, általa hozott körözést elrendelő határozatot elektronikus úton rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerben.
(3) A bíróság – ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is –, az ügyészség és az NVVH az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, általa hozott körözést elrendelő határozatot elektronikus úton rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerben.
(4) A (2) bekezdés a) és b) pontját elsősorban olyan személyre – különösen kiskorúra – kell alkalmazni, akinek az arra jogosult szerv határozata alapján az intézményi elhelyezése szükséges.
⋯ 74 változatlan sor ⋯
- b) a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti adatokat, valamint
- c) a (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat.
(2) Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzést rögzítő szerv – az érintett személy hollétének megállapítása céljából – a figyelmeztető jelzés adattartamát hivatalból vagy a nyomozó hatóság, ügyészség, illetve a bíróság indítványára kiegészítheti az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikk (5) bekezdése szerinti tárgyakra vonatkozó adatokkal, amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy a személy, illetve az egyes tárgyak között kapcsolat van.
(2) Az átadási vagy kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzést rögzítő szerv – az érintett személy hollétének megállapítása céljából – a figyelmeztető jelzés adattartamát hivatalból vagy a nyomozó hatóság, az ügyészség, az NVVH, illetve a bíróság indítványára kiegészítheti az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikk (5) bekezdése szerinti tárgyakra vonatkozó adatokkal, amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy a személy, illetve az egyes tárgyak között kapcsolat van.
(3) Eltűnt személyek, illetve különleges bánásmódot igénylő olyan személyek esetében (ideértve a kiskorúakat is), akiknek az utazását meg kell akadályozni, valamint a bírósági eljárásban való részvételük érdekében keresett személyek vonatkozásában a figyelmeztető jelzést rögzítő szerv – az adott személy hollétének megállapítása érdekében – a figyelmeztető jelzés adattartamát kiegészítheti az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (8) bekezdése szerinti tárgyakkal, amennyiben egyértelmű jel mutat arra, hogy a személy, illetve az egyes tárgyak között kapcsolat van.
⋯ 61 változatlan sor ⋯
19. § (1) A SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik
- a) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
- a) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség és NVVH a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
- b) a rendőrség nyomozóhatósági, közbiztonságvédelmi, körözési és határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági és vámellenőrzési feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
- c) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési, valamint jogszabályban meghatározott szakhatósági feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
- d) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, illetve bűnfelderítési feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
⋯ 53 változatlan sor ⋯
(3) A tárgy további sorsának rendezése tekintetében szükségessé váló, nem igazságügyi útra tartozó információcserét az adott figyelmeztető jelzést kibocsátó külföldi hatósággal a tagállami SIRENE Irodákon keresztül kell lefolytatni.
28. § (1) A büntetőeljárásban történő lefoglalás vagy büntetőeljárásban történő bizonyítékként való felhasználás céljából körözött tárgyra elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a megtalált tárgyat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalja. A lefoglalásra a továbbiakban a büntetőeljárásról szóló törvény lefoglalásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel. Lefoglalás esetén a figyelmeztető jelzést a tárgy lefoglalására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresésnek kell tekinteni, és a lefoglalásról értesíteni kell a jogsegély teljesítésére jogosult ügyészséget.
28. § (1) A büntetőeljárásban történő lefoglalás vagy büntetőeljárásban történő bizonyítékként való felhasználás céljából körözött tárgyra elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a megtalált tárgyat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján lefoglalja. A lefoglalásra a továbbiakban a büntetőeljárásról szóló törvény lefoglalásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel. Lefoglalás esetén a figyelmeztető jelzést a tárgy lefoglalására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresésnek kell tekinteni, és a lefoglalásról értesíteni kell a jogsegély teljesítésére jogosult ügyészséget, illetve az NVVH által folytatott eljárást érintő jogsegély esetén az NVVH-t.
(2) Az (1) bekezdés alapján a 10. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tárgy lefoglalása esetén a lefoglalást elrendelő hatóság az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 71/E. §-ában foglaltak alapján a lefoglalást megszünteti, ha a rendelkezésre álló vagy a 27. § (3) bekezdése alapján beszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a lefoglalás a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 320. § (1) bekezdése alapján megszüntethető és a lefoglalt dolog
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(3) A (2) bekezdés alapján a lefoglalás megszüntetésére nem kerülhet sor, ha az jóhiszemű harmadik – így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazoló – személy jogát sértené.
(4) Ha a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóság a lefoglalást követő hatvan napon belül a (2) bekezdés alkalmazásához szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresést nem terjeszti elő, a hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt tárgyat annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta. A hatóság a lefoglalás megszüntetéséről a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóságot és az ügyészt tájékoztatja.
(4) Ha a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóság a lefoglalást követő hatvan napon belül a (2) bekezdés alkalmazásához szükséges adatokat nem bocsátja rendelkezésre vagy az eljárási jogsegély iránti megkeresést nem terjeszti elő, a hatóság a lefoglalást megszünteti, és a lefoglalt tárgyat annak rendeli kiadni, akitől lefoglalta. A hatóság a lefoglalás megszüntetéséről a figyelmeztető jelzést elhelyező tagállami hatóságot, az ügyészt vagy – az NVVH által folytatott eljárást érintő esetben – az NVVH-t tájékoztatja.
#### 13. Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése
⋯ 46 változatlan sor ⋯
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében meghatározott leghosszabb ideig meg kell őrizni. A megőrzési időt a CS.SIS-be történő adatbevitel, adatmódosítás és adattörlés esetében a figyelmeztető jelzés törlésétől, az adattovábbítások esetében a lekérdezés időpontjától kell számítani.
(5) Az NS.CP napló nyilvántartásban tárolt adatok igénylésére jogosult a bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség a bűnüldözési tevékenységük ellátásához. Az adatszolgáltatás jogszabályi feltételeinek fennállása és az adatszolgáltatás teljesíthetősége esetén az igényelt naplóadatok átadásáról az NS.CP napló nyilvántartást vezető N.SIS Hivatal gondoskodik.
(5) Az NS.CP napló nyilvántartásban tárolt adatok igénylésére jogosult a bíróság, az ügyészség, az NVVH és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség a bűnüldözési tevékenységük ellátásához. Az adatszolgáltatás jogszabályi feltételeinek fennállása és az adatszolgáltatás teljesíthetősége esetén az igényelt naplóadatok átadásáról az NS.CP napló nyilvántartást vezető N.SIS Hivatal gondoskodik.
37. § (1) Valamennyi, az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezet nyilvántartja a SIS-ben adatkezelési művelet elvégzésére jogosultakat a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében.
⋯ 395 változatlan sor ⋯