2006. évi XCVII. törvény — mi változott? 2026. október 22.

A 2026. szeptember 27. és 2026. október 22. között hatályba lépett módosítások. 122 sor került be, 75 sor került ki.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(3) A szakmai kamarák feladataikat

- a) az alapszabály szerint létrehozott területi szervezeteik, valamint

- a) az alapszabály szerint létrehozott szakmai és területi szervezeteik, valamint

- b) országos szerveik

útján látják el.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

2. § A szakmai kamara

- a) az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és – külön jogszabályokban meghatározott keretek között – egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;

- b) megalkotja alapszabályát;

- c) a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai kódex) alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást folytat le;

- d) véleményezési jogot gyakorol

- da) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, illetőleg valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,

- db) az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál,

- dc) feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése tekintetében,

- dd) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló külön törvény szerinti, egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében.

- e) felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;

- f) nyilvántartást vezet a tagjairól;

- g) közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és továbbképzést szervez;

- h) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába – szükség szerint – bevonja az érintett egészségügyi érdek-képviseleti szerveket;

- i) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;

- j) az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;

- k) közzéteszi – a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével – az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét, valamint a feladatkörében érintett szakmák tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti kötelező továbbképzések szervezőinek tevékenységét külön jogszabályban foglaltak szerint rendszeresen minősítheti, a minősítést honlapján közzéteszi, és szükség szerint javaslatot tesz a továbbképzésre jogosult intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek; továbbá feladatkörében külön jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételei megvalósulásának ellenőrzésében;

- l) feladatkörében megvizsgálja a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételeit, és azok megvalósulása tekintetében szükség szerint javaslatot tesz az adott képzésre jogosult intézménynek, az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek;

- m) tagját az e törvényben meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre kötelezi;

- n) jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek, illetőleg bizottságok munkájában;

- o) ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira.

- 1. az egészségügyi hivatás gyakorlásával és az egészségügyi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, és – jogszabályban meghatározott keretek között – egyedi ügyekben is elősegíti ezen jogok érvényesítését;

- 2. megalkotja alapszabályát;

- 3. a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai kódex) alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást folytat le;

- 4. véleményezési jogot gyakorol

- a) az egészségügyi dolgozók szakmai tevékenységét, anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló, valamint valamennyi, az egészségügyet egyéb módon érintő jogszabály megalkotásánál,

- b) az egészségpolitikát, az egészségügyi tevékenység szervezeti vagy működési rendjét, fejlesztési irányait érintő állami, egészségbiztosítási, helyi önkormányzati döntések meghozatalánál, szakmai minimumfeltételek, szakmai irányelvek és módszertani levelek kidolgozásánál,

- c) feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése tekintetében,

- d) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény szerinti egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tervezete tekintetében;

- 5. felkérésre, kijelölt szerve útján szakértőként részt vesz az adott egészségügyi tevékenység végzésével járó egészségügyi szolgáltatások minőségi ellenőrzésében;

- 6. nyilvántartást vezet a tagjairól;

- 7. közreműködik a kötelező továbbképzések elveinek meghatározásában, azok betartásának ellenőrzésében és a szakmai továbbképzések működésének felügyelete keretében továbbképzést szervez;

- 8. feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, véleményének, illetve döntéseinek kialakításába – szükség szerint – bevonja az érintett egészségügyi érdekképviseleti szerveket;

- 9. ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét állami, helyi önkormányzati vagy egészségbiztosítási szervektől jogszabály nem tiltja;

- 10. az érintettek kezdeményezésére egyeztető eljárást folytat le tagjai körében az egészségügyi tevékenység gyakorlásával összefüggő vitás kérdésekben;

- 11. közzéteszi – a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével – az elfogadott szakmai továbbképzések jegyzékét, valamint a feladatkörében érintett szakmák tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti kötelező továbbképzések szervezőinek a tevékenységét miniszteri rendeletben foglaltak szerint rendszeresen minősíti, a minősítést honlapján közzéteszi, és szükség szerint javaslatot tesz a továbbképzésre jogosult intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek; továbbá feladatkörében jogszabályban foglaltak szerint közreműködik a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések szakmai feltételei megvalósulásának ellenőrzésében;

- 12. feladatkörében véleményezi az egészségügyi szakképzések és szakmai továbbképzések szakmai követelményeit, megvizsgálhatja a képzések szakmai feltételeit és azok megvalósulását, továbbá a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében javaslatot tehet a képzést folytató intézménynek, illetve az intézmény szakmai felügyeletét ellátó szervnek;

- 13. tagját az e törvényben meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre kötelezi;

- 14. jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek és bizottságok munkájában;

- 15. ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó és felső határaira;

- 16. az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint részt vesz a szakmai képzőhelyek akkreditációjában;

- 17. tanácskozási joggal rendelkező tagot delegál a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi gyógyintézetek kórházi felügyelő tanácsaiba, valamint az orvos- és egészségtudományi képzést végző egyetemek klinikai központjainak klinikai központi tanácsaiba;

- 18. javaslatot tehet – akár saját kezdeményezése alapján is – a működési körét érintően bármely, az egészségpolitikát érintő kérdésben – ideértve jogalkotás kezdeményezését vagy módosítását is – a döntést előkészítő, vagy a döntést meghozó személy, illetve szerv számára;

- 19. évente tájékoztatja tevékenységéről az Országgyűlés illetékes szakbizottságát.

2/A. § (1) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy – vezetői munkakör esetén – felmentése során, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében.

2/A. § (1) A 2. § 4. pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Orvosi Kamara véleményezési jogot gyakorol a vezetői alkalmasság kérdésében az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál, az egészségbiztosítási szerveknél, valamint az egyetemek orvosképzést, szakképzést végző karainál, szervezeti egységeinél magasabb vezető és vezető állásra pályázati eljárás keretében pályázó, orvos végzettségű jelöltek vezetői kinevezése, megbízása során, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása és a foglalkoztatásnak a foglalkoztató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében.

(1a) A Magyar Orvosi Kamara az (1) bekezdés szerinti feladatát kizárólag a tagjai tekintetében gyakorolja.

(1a)

(1b) Az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók tekintetében a 2. § d) pont dc) alpontja, valamint a 2. § k) pontja szerinti feladatot a Magyar Orvosi Kamara helyett az egészségügyért felelős miniszter által – a felsőoktatásért felelős miniszter egyetértésével – kiadott rendeletben meghatározott szerv gyakorolja.

(1b)

(2) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Gyógyszerészi Kamara

(2) A 2. § 4. pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Gyógyszerészi Kamara

- a) véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami, egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek gyógyszerészképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású gyógyszerészeinek gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy – vezetői munkakör esetén – felmentése során, továbbá a gyógyszerészek költségvetési szerv keretében működő intézményi gyógyszertárban történő foglalkoztatása, illetőleg a foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében,

- b) szakértőként részt vesz a külön jogszabályban meghatározott esetekben a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadására irányuló eljárásban.

(3) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleményezési jogot gyakorol

(3) A 2. § 4. pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleményezési jogot gyakorol

- a) a szakmai alkalmasság tekintetében – az (1) és (2) bekezdésben nem említett –szakképesítéshez kötött tevékenység körében foglalkoztatott magasabb vezető, vezető állású egészségügyi szakdolgozó vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy – vezetői munkakör esetén – felmentése tekintetében,

- b) az egészségügy területén működő egészségügyi szakdolgozói szakterületeken a szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel tekintetében.

⋯ 23 változatlan sor ⋯

(3) A 2/B. § (4) bekezdése alapján tett véleménye figyelmen kívül hagyása vagy részleges figyelembevétele esetén ennek okairól a kamarát írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatást a döntés meghozatalára jogosult szerv vagy személy adja meg.

2/D. § (1) A szakmai kamara a 2. § m) pontja szerinti feladatkörében az e §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén, megfelelő határidő kitűzésével továbbképzésre kötelezi a tagját.

2/D. § (1) A szakmai kamara a 2. § 13. pontja szerinti feladatkörében az e §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén, megfelelő határidő kitűzésével továbbképzésre kötelezi a tagját.

(2) A kamarai tagot továbbképzésre kell kötelezni, ha az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzés során, neki felróható okból súlyos szakmai szabályszegést követett el, és emiatt a bíróság jogerős ítélettel elmarasztalta, de foglalkozástól eltiltás büntetést nem alkalmazott.

⋯ 22 változatlan sor ⋯

(2) A területi szervezetek megalakítására, szervezet rendszerére, tisztségviselőire és azok megválasztásának módjára, valamint feladataik ellátására – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az alapszabály rendelkezései irányadóak, azzal, hogy a területi szervezetben működni kell etikai bizottságnak és elnökségnek, amelyek elnökei e törvény alkalmazásában tisztségviselőnek minősülnek.

(3) A területi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok megfeleljenek az e törvény szerinti feladataiknak.

(3) A területi szervezeteket úgy kell létrehozni, hogy azok megfeleljenek az e törvény szerinti feladataiknak azzal, hogy az alapszabályban foglalt esetekben és feltételek szerint a területi szervezetek egyes feladataikat más területi szervezettel közösen is elláthatják vagy feladataik ellátására közös szerveket is létrehozhatnak.

### A szakmai szervezetek

3/A. § (1) Az e törvényben, az alapszabályban vagy a szakmai kamara által eseti felkérés alapján meghatározott kamarai feladatok ellátására és szakmai támogatására szakmai tagozatok, a több szakmai tagozatot érintő vagy különleges szakértelmet igénylő kamarai feladatok ellátására szakmai csoportok (a szakmai tagozat és a szakmai csoport a továbbiakban együtt: szakmai szervezet) hozhatók létre.

(2) Szakmai szervezet létrehozásáról az országos küldöttközgyűlés dönt.

(3) Szakmai szervezet akkor hozható létre, ha annak létrehozását az érintett szakma, szakterület vagy szakmai tevékenység sajátosságai, illetve a szakmai kamara valamely szakmai feladatának ellátása indokolja.

(4) A szakmai szervezet létrehozásáról szóló döntés során vizsgálni kell

- a) a létrehozás célját és szakmai indokoltságát,

- b) a szakmai szervezet által ellátandó kamarai és szakmai feladatokat,

- c) az érintett szakma, szakterület, szakmai tevékenység és kamarai tagok körét,

- d) az érintett kamarai tagok szakmai részvételének és képviseletének biztosíthatóságát,

- e) azt, hogy az ellátandó feladatot a szakmai kamara már működő szakmai szervezete ellátja-e, illetve az annak keretében megfelelően ellátható-e,

- f) a szakmai szervezetnek a szakmai kamara szakmai feladatellátási rendszerébe történő illeszkedését, valamint

- g) a szakmai szervezet tartós és feladatainak megfelelő működésének feltételeit.

(5) A szakmai szervezetek megalakításának részletes eljárási szabályait, szervezetrendszerét, tisztségviselőit és azok megválasztásának módját, működését, feladataik ellátásának és a szakmai kamara más szerveivel, valamint a szakmai kamara szakmai feladatokat ellátó hivatali szervezetével való együttműködésének szabályait az alapszabály határozza meg.

(6) A szakmai szervezeteket úgy kell létrehozni és működtetni, hogy azok szervezete, működése és képviselete megfeleljen az általuk ellátott feladatoknak, és biztosítsa az érintett kamarai tagok szakmai szempontjainak megjelenítését.

### Az országos szervek

4. § (1) A szakmai kamara legfőbb képviseleti szerve a területi szervezetek választott küldötteiből álló küldöttközgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik a szakmai kamara alapszabályának, illetőleg etikai kódexének a megalkotása és módosítása, valamint – a 6. § (4) bekezdésére is figyelemmel – országos tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, valamint az országos felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, a szakmai kamara számviteli törvény szerinti éves beszámolójának, továbbá az országos felügyelőbizottság éves beszámolójának elfogadása. Az alapszabály a küldöttközgyűlés részére más kizárólagos hatásköröket is megállapíthat.

(2) A küldöttközgyűlés tagjai:

- a) az alapszabály szerint 4 évre, titkos szavazással választott küldöttek, szavazati joggal,

- a) az alapszabály szerint számított 4 éves ciklusra, titkos szavazással választott küldöttek, szavazati joggal,

- b) a szakmai kamara országos elnökségének (a továbbiakban: országos elnökség) tagjai, tanácskozási joggal,

- c) a szakmai kamara országos etikai bizottságának, országos felügyelőbizottságának, valamint az alapszabály szerint létrehozott más, országos állandó bizottságok elnökei, továbbá az etikai kollégium elnöke, tanácskozási joggal.

- d) a szakmai kamara szakmai szervezeteinek vezetői tanácskozási joggal.

(3) A küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az alapszabály rendelkezhet a küldöttközgyűlés gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja a kötelező összehívás további eseteit is.

⋯ 17 változatlan sor ⋯

(3) A szakmai kamara országos tisztségviselői az országos elnökség (2) bekezdésben meghatározott tagjain kívül az (1) bekezdés b)–c) pontjaiban meghatározott bizottságok, valamint az alapszabály szerint szervezett más állandó bizottság, az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott etikai kollégium elnöke, alelnökei, továbbá – ha a kamarának van tagozata – az országos szakmai tagozatok vezetői..

(4) Az országos elnökség tagjait, valamint a (3) bekezdésben szereplő tisztségviselők közül az országos etikai bizottság, az országos felügyelőbizottság, valamint az etikai kollégium elnökét és alelnökét a küldöttközgyűlés, a további országos tisztségviselőket az alapszabályban meghatározott kamarai szerv titkos szavazással választja 4 éves időtartamra.

(5) Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik

- a)

- b) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § d) pontjában meghatározott véleményezési jogkörök gyakorlása, a 2/A. és 2/B. §-ban foglalt jogkörök gyakorlása, a 2/D. § (4) bekezdése szerinti fellebbezések elbírálása, továbbá a jogszabályban vagy az alapszabályban más kamarai szerv feladat- és hatáskörébe nem utalt feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása,

- b) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § 4. pontjában meghatározott véleményezési jogkörök gyakorlása, a 2/A. és 2/B. §-ban foglalt jogkörök gyakorlása, a 2/D. § (4) bekezdése szerinti fellebbezések elbírálása, továbbá a jogszabályban vagy az alapszabályban más kamarai szerv feladat- és hatáskörébe nem utalt feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása,

- c) az alapszabályban meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(6) Az országos elnökség szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal ülésezik. Az alapszabály rendelkezhet az elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az elnökség kötelező összehívásának további eseteit is.

⋯ 26 változatlan sor ⋯

(6) Az országos hivatal és a hivatalvezető feladatait a jogszabályok keretei között az alapszabály határozza meg.

10/A. § A szakmai kamara teljes munkaidőben foglalkoztatott tisztségviselőjének munkabére és egyéb juttatásai nem haladhatják meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható legmagasabb összeget a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltak szerint.

10/A. § A szakmai kamara tisztségviselőinek díjazására, költségtérítésére és egyéb juttatásaira vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály állapítja meg.

### IV. Fejezet — A TERÜLETI SZERVEZETEK

ÉS AZ ORSZÁGOS SZERVEK TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA, VISSZAHÍVÁSA

11. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a szakmai kamara tagjai közül négyéves időtartamra, titkosan választják.

11. § (1) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a szakmai kamara tagjai közül 4 éves választási ciklusra, titkosan választják.

(2) A tisztségviselők, illetőleg az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása a megszűnést eredményező esemény bekövetkeztének napján szűnik meg.

(2) A tisztségviselők és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megbízatása a megszűnést eredményező esemény bekövetkeztének napján szűnik meg.

(3) Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv – a visszahívás tekintetében a 13. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.

(3) Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választására jogosult szerv – a visszahívás tekintetében a 13. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel – a megbízatás megszűnésétől számított 90 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját.

(4) Amennyiben a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben meghatározott választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

(4) Ha a tisztségviselőnek vagy az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (3) bekezdésben meghatározott választás céljából a küldöttközgyűlést a megbízatás megszűnésétől számított 90 napon belüli időpontra össze kell hívni.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv – valamennyi tagjának megjelenése esetén – határozatképesen nem hívható össze. Ha e feltétel az ügyintéző szerv bármely tagja megbízatásának megszűnésére tekintettel utóbb teljesül, az erre okot adó körülménytől számított 30 napon belül a (3) bekezdés szerinti eljárással – valamennyi be nem töltött mandátum tekintetében – meg kell tartani a választást.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv – valamennyi tagjának megjelenése esetén – határozatképesen nem hívható össze. Ha e feltétel az ügyintéző szerv bármely tagja megbízatásának megszűnésére tekintettel utóbb teljesül, az erre okot adó körülménytől számított 90 napon belül a (3) bekezdés szerinti eljárással – valamennyi be nem töltött mandátum tekintetében – meg kell tartani a választást.

(6) Az országos szervek és területi szervezetek elnöke azonos tisztségre legfeljebb két teljes választási ciklusra választható meg azzal, hogy azonos tisztséget összesen legfeljebb tízéves időtartamban tölthet be abban az esetben, ha bármely választási ciklusban a tisztséget nem töltötte be a választási ciklus teljes időtartamában. A tízéves időtartam számítása során valamennyi, az azonos tisztségben megszakítás nélkül, vagy megszakítással eltöltött időtartamot figyelembe kell venni.

(7) Az a (6) bekezdés szerinti tisztségviselő, akinek azonos tisztségre vonatkozó megbízatása a (6) bekezdés szerint meghatározott tízéves időkorlátot még nem érte el, ugyanakkor a fennmaradt időtartam már nem elegendő a tisztség egy teljes új választási ciklusban való betöltésére, ugyanazon tisztségre kizárólag a (3)–(5) bekezdés szerinti időközi választáson választható meg. Megbízatása ebben az esetben legfeljebb a tízéves időtartam eléréséig tarthat.

(8) A területi és országos küldöttek, tisztségviselők, valamint az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjai megbízatásának tekintetében a 4 éves választási ciklus kezdő és záró időpontja megállapításának szabályait az alapszabály határozza meg.

12. § (1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.

(2) Kamarai tisztségviselő a szakmai kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja, továbbá az országos hivatal foglalkoztatottja vagy hivatalvezető, valamint területi szervezetnek az alapszabály szerinti ügyviteli szervezete vezetője vagy foglalkoztatottja nem lehet. Kamarai tisztségviselő, továbbá etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnöke, tagja nem állhat etikai büntetés hatálya alatt.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(2) A tisztségviselőnek és az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának a visszahívását az őt megválasztó testület tagjainak egytizede, valamint a területi szervezet tisztségviselője, ügyintéző szervének nem tisztségviselő tagja esetén a területi szervezet felügyelőbizottsága, továbbá – bármely tisztségviselő és ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetén – az országos felügyelőbizottság kezdeményezheti írásban, a kezdeményezést indokolva.

(3) A visszahívásról – titkos szavazással – az a testület dönt, amelyik az érintett személyt megválasztotta, és visszahívás esetén egyidejűleg megválasztja az új tisztségviselőt, illetve az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagját. A döntésre jogosult testületet a visszahívás kezdeményezésétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

13/A. § (1) A szakmai kamara tisztségviselőjét a kamarai tevékenységével összefüggésben – legfeljebb havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű – fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg.

13/A. § (1) A szakmai kamara tisztségviselőjét és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a kamarai tevékenységével összefüggésben – havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű – fizetett munkaidő-kedvezmény illeti meg.

(2) A kamarai tisztségviselő a kamarai tevékenységével összefüggő munkából való távolmaradását a munkáltatója számára köteles tizenöt nappal előre írásban bejelenteni. A munkáltató a határidőn belül érkezett bejelentést köteles tudomásul venni. A bejelentési kötelezettségének a kamarai tisztségviselő ennél későbbi, de a tervezett távolmaradását megelőző időpontban is eleget tehet, ebben az esetben a munkáltató haladéktalanul dönt a munkaidő-kedvezmény biztosításáról vagy annak megtagadásáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a kamarai tevékenységével összefüggő munkából való távolmaradását a munkáltatója számára köteles legalább öt nappal előre írásban bejelenteni. A munkáltató a határidőn belül érkezett bejelentést köteles tudomásul venni. A bejelentési kötelezettségének az (1) bekezdés szerinti személy ennél későbbi, de a tervezett távolmaradását megelőző időpontban is eleget tehet, ebben az esetben a munkáltató haladéktalanul dönt a munkaidő-kedvezmény biztosításáról vagy annak megtagadásáról. A munkáltató a munkaidő-kedvezmény biztosítását a betegbiztonságot vagy a betegellátási érdeket súlyosan sértő körülmény fennállása esetén tagadhatja meg.

(3) A szakmai kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt a tisztség betöltésének időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.

(3) A szakmai kamarai tevékenységet teljes vagy részmunkaidőben végző tisztségviselőt a tisztség betöltésének időtartamára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 133. §-ában foglaltak alkalmazásával fizetés nélküli szabadság illeti meg, azzal, hogy a szakmai kamarában végzett tevékenysége a rá irányadó előmeneteli rendszer szerinti illetményi fokozatba vagy kategóriába történő besorolása során egészségügyi tevékenységgel töltött szolgálati időnek minősül.

(4) A szakmai kamara tisztségviselőjét a kamarai tevékenységével összefüggésben munkajogi hátrány nem érheti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti személyt a kamarai tevékenységével összefüggésben munkajogi hátrány nem érheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást

- a) országos kamarai tisztségviselő esetében a szakmai kamara országos hivatala az elnök jóváhagyásával,

- b) az a) pont hatálya alá nem tarozó esetben a szakmai kamara területi elnöke

- a) országos kamarai tisztségviselő, valamint országos ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében a szakmai kamara országos hivatala az elnök jóváhagyásával,

- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben a szakmai kamara területi elnöke

adja ki.

⋯ 72 változatlan sor ⋯

- c) aki cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozó vagy cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,

- d) a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a kamarából kizártak.

14/A. § (1) Egészségügyi tevékenységet – jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett – az (1c)–(2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.

14/A. § (1) Egészségügyi tevékenységet – jogszabályban megállapított egyéb feltételek mellett – a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.

(1a) A nem orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az (1) bekezdés szerint illetékes szakmai kamara a Magyar Orvosi Kamara.

(1b) A Magyar Orvosi Kamara kérelemre az (1a) bekezdés szerinti szakképesítéssel rendelkező személlyel – amennyiben a kamarai tagság e törvényben meghatározott további feltételei fennállnak – abban az esetben is tagsági viszonyt létesít, ha a kérelmező nem minősül egészségügyi dolgozónak.

(1c) Az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók egészségügyi tevékenységet akkor is végezhetnek, ha nem tagjai a szakképesítésük szerint illetékes szakmai kamarának.

(1c)

(2) Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

(3) Az (1) bekezdés alapján szüneteltetett tagsági viszonyt a területi szervezet a tag írásbeli kérelmére határozattal helyreállítja.

14/C. § A tagsági viszonyáról a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerint lemondó, az orvos, a fogorvos, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozó tag számára a Magyar Orvosi Kamara az éves tagdíj arányosan fennmaradó részét a tagsági viszony megszűnését követő 8 napon belül visszatéríti.

#### 14/C. §

15. § (1) A szakmai kamara tagjának joga, hogy

⋯ 49 változatlan sor ⋯

(6) Ha a tagsági viszony az (1) bekezdés b)–d) pontjai alapján szűnt meg, a kérelmező a kamara tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta. Az egészségügyi tevékenység jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladó megszakítása esetén igazolni kell az ilyen esetre előírt vizsga sikeres letételét is.

(7) A kamarai tagsági jogviszony létrejöttére és megszűnésére vonatkozó eljárási részletszabályokat a szakmai kamarák alapszabályai határozzák meg.

19. § A tagsági viszony felfüggesztéséről, szüneteltetéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a véglegessé vált határozatát haladéktalanul megküldi az érintett személy egészségügyi tevékenységének megfelelő működési nyilvántartást vezető szervnek, az egészségügyi dolgozót foglalkoztató munkáltatónak, továbbá azon egészségügyi szolgáltató működési engedélyezésére jogosult szervnek, amely egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez.

19/A. § (1) A szakmai kamara a tagnyilvántartási adatok körében, a 2. § m) pontjában, valamint a 2/A. és 2/B. §-ban meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli

19/A. § (1) A szakmai kamara a tagnyilvántartási adatok körében, a 2. § 13. pontjában, valamint a 2/A. és 2/B. §-ban meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli

- a) az Eütv. alapján az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása körébe tartozó adatokat,

- b) a tag orvosi bélyegzőjének számát, ha ilyennel rendelkezik,

⋯ 4 változatlan sor ⋯

### V/A. Fejezet — KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ÜGYEK INTÉZÉSE

19/B. § (1) A szakmai kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):

19/B. § (1) A szakmai kamara az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):

- a) felvétel a szakmai kamarába,

- b) a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az egészségügyi dolgozó halála miatt szűnik meg,

⋯ 11 változatlan sor ⋯

20. § A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény alkalmazásában etikai vétség:

- a) a 2. § c) pontja szerinti etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése,

- a) a 2. § 3. pontja szerinti etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése,

- b) az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése.

20/A. § (1) Az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók etikai eljárását törvényben meghatározott eltérésekkel kell lefolytatni.

#### 20/A. §

(2) A 20. §-tól eltérően az (1) bekezdés szerinti személyek esetében az etikai vétség a törvényben meghatározott szerv által kiadott szakmai-etikai szabályzatban foglalt szabályok vagy kötelezettségek vétkes megszegése.

21. § (1) Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll. Több – eltérő területi szervezeti tagsággal rendelkező – kamarai tag érintettsége esetén az az etikai bizottság jár el, amely elsőként állapítja meg a panaszüggyel érintett valamelyik kamarai tag ügyében a területi illetékességét.

(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb – ha annak külön törvény szerint helye van – a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(5a) Az ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vagy a nyomozó hatóság a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve a további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatát az (5) bekezdés szerint a határozathozatalt követő 30 napon belül küldi meg az illetékes kamarai szervnek.

(6) Az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az (5) bekezdés szerinti határozatokat a bíróság és a szabálysértési hatóság a határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 30 napon belül, az (5a) bekezdés szerinti határozatokat az ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal és a nyomozó hatóság a határozat meghozatalát követő 30 napon belül megküldi az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak.

(6)

23. § (1) A területi szervezet etikai bizottsága az etikai felelősség tárgyában hozott határozatát – ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult – közli a panaszossal is.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

(4) Az első- és másodfokon eljáró etikai bizottságok eljárásában – amennyiben az adott etikai bizottságban bizottsági tagként ilyen személy megválasztásra került – az ügy tárgya szerinti szakterületen jártas tag részt vesz. Ennek hiányában szakértőt kell kirendelni.

(5) Az etikai eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

(5) Az etikai eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

- a) nem alkalmazhatók a törvénynek

- aa)

- ab) eljárási költség viselésére,

- ac) költségmentességre,

- ad) vonatkozó rendelkezései, továbbá

- b) az ügyintézési határidő negyvenöt nap.

- b) az ügyintézési határidő hatvan nap,

- c) ha a panaszos vagy az eljárás alá vont személy ezt kéri vagy személyes megjelenésében akadályoztatva van, a kamarai szervek, testületek ülései személyes részvétel helyett egyidejű jelenlétet biztosító és az azonosítást lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtarthatók.

(6) Az (5) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl az alapszabály egyéb eseteket is meghatározhat, amikor a kamarai szervek, testületek ülései személyes részvétel helyett egyidejű jelenlétet biztosító és az azonosítást lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtarthatók. A kamarai szervek, testületek döntéseiket írásbeli döntéshozatal útján is meghozhatják, azzal, hogy a döntésről az érintett személyeket tájékoztatni kell, és a panaszos vagy az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kérheti.

24. § (1) Az első fokú etikai eljárásban a bizonyítási eljárás keretében tárgyalás tartása kötelező.

(2) Kizárási okot a fellebbezésre jogosult az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi szervezet etikai bizottsága elnökével szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, aki döntést hoz az eljárásból való kizárás tárgyában.

⋯ 108 változatlan sor ⋯

- bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó kamarai tagok esetében: harminc százalékát,

- c) a Magyar Orvosi Kamara esetében: harminc százalékát.

29/B. § (1) A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozásnak minősül, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(2) A szakmai kamara a tagjának a tagdíjhátralék megfizetésére történő eredménytelen írásbeli felszólítását követő 30 napot követően a kamarai tagdíj behajtása érdekében megkeresheti az állami adóhatóságot. Ha a tag a határidőn belül a tagdíjhátralék fennállását vagy összegét vitatja, a szakmai kamara köteles a kifogást megvizsgálni, és annak elbírálásáig az állami adóhatóság megkeresésére nem kerülhet sor.

(3) A szakmai kamara a tagdíjtartozás behajtása érdekében tett megkeresésről és annak eredményéről a tagot írásban tájékoztatja.

29/C. § Az e törvényben nem szabályozott szervezeti és működési kérdésekben az alapszabály rendelkezései az irányadóak.

30. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. április 1. napján lép hatályba. Az e törvény és az alapszabály szerinti új kamarai szervek és tisztségviselők a 32. § (3) bekezdése szerinti alapszabály alapján történő megválasztásuk napjától kezdik meg működésüket.

(2) E törvény 31–32. §-ai, valamint 34. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1. napján lépnek hatályba.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

31. § A 11. § (1) bekezdése szerinti korlátozás szempontjából a 2011. április 1. előtt betöltött tisztséget nem kell tekintetbe venni, a korlátozást a 2011. április 1-jét követő első alkalommal történő megválasztástól kell számítani.

32. § (1) Aki az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló 2023. évi I. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése napján a Magyar Orvosi Kamara tagja, a Módtv. hatálybalépését követő 30 napon belül – a Magyar Orvosi Kamara országos elnökségéhez intézett – egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal nyilatkozik arról, hogy fenn kívánja-e tartani a kamarai tagsági viszonyát. A tagsági viszonyt fenntartó nyilatkozattétel hiányában a kamarai tagsági viszony a Módtv. hatálybalépését követő 31. napon megszűnik. A tagságot fenntartó nyilatkozat érvényességéhez a Magyar Orvosi Kamara külön elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

32. § (1) Aki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2026. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése napján a továbbiakban orvosi kamarai tagsághoz kötött tevékenységet végez és nem tagja a Magyar Orvosi Kamarának, amennyiben orvosi kamarai tagsághoz kötött egészségügyi tevékenységet a Módtv. hatálybalépését követően is végezni kíván – a 14/A. § (2)–(5) bekezdésében foglalt kivételekkel –, a Módtv. hatálybalépésétől számított 30 napon belül kéri a Magyar Orvosi Kamarába történő felvételét.

(2) A tagsági viszonyukat fenn nem tartó kamarai tagok személyes adatait a kamarai tagsági nyilvántartásokból haladéktalanul, a (4) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott iratok és adatok átadását követően haladéktalanul törölni kell. A Magyar Orvosi Kamara a tagsági viszonyát fenntartani nem kívánó vagy megszüntető tag számára az éves tagdíj arányosan fennmaradó részét a tagsági viszony megszűnését követő 8 napon belül visszatéríti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül benyújtott felvételi kérelem alapján létesülő kamarai tagsági jogviszony a kérelem benyújtásának napjával külön testületi döntés nélkül jön létre. Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl benyújtott kérelmek alapján a Magyar Orvosi Kamara az általános szabályok szerint jár el. Ha az érintett nem az (1) bekezdés szerinti határidőben nyújtja be a Magyar Orvosi Kamarába történő tagfelvétel iránti kérelmét, kamarai tagsághoz kötött tevékenységet az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 60. naptól nem végezhet addig, amíg a Magyar Orvosi Kamara a kérelmet el nem bírálja. Mentesül a visszalépő tag az illetékekről szóló törvény szerinti szolgáltatási díj megfizetése alól abban az esetben, ha korábban már rendelkezett magyar orvosi kamarai tagsággal.

(3) A tagsági viszonyukat fenn nem tartó kamarai tagokkal szemben a tagsági viszony megszűnése előtt kiszabott jogerős etikai büntetést a működési nyilvántartást vezető szerv az Eütv. 112. § (4) bekezdés j) pontja szerint annak elévüléséig nyilvántartja azzal, hogy

(3) A Magyar Orvosi Kamarába az (1) bekezdés szerinti tagfelvételi kérelem alapján felvett személyt a 14. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kamarai tagdíjfizetési kötelezettség a tagfelvételi kérelem benyújtását követő második hónap 1. napjával kezdődő időszak tekintetében terheli.

- a) a kizárás etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig nem végezhet egészségügyi tevékenységet az, akit a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetéssel a Módtv. hatálybalépését megelőzően a kamarából kizártak,

- b) nem végezhet egészségügyi tevékenységet az, akivel szemben a Módtv. hatálybalépését megelőzően a Magyar Orvosi Kamara a 25. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, a tagsági viszony 1–6 hónapig terjedő felfüggesztése etikai büntetést hozott, a határozat jogerőre emelkedésétől számítva a határozatban foglalt ideig.

(4) A Magyar Orvosi Kamara országos és területi etikai bizottságainak tagjait 2026. december 15-ig meg kell választani.

(4) A 20/A. § szerinti személyekkel szemben – tekintet nélkül arra, hogy az érintett kamarai tag vagy sem – a folyamatban lévő etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanács folytatja le. Az érintett taggal szemben folyamatban lévő etikai eljárások iratait és az etikai eljárással kapcsolatos adatokat – az etikai eljárás lefolytatása érdekében – a Magyar Orvosi Kamara a Módtv. hatálybalépését követő 15 napon belül átadja az Egészségügyi Tudományos Tanács részére.

(5) A Magyar Orvosi Kamara az elfogadott etikai kódexét az annak hatálybalépését megelőző 15 nappal a kamara honlapján elektronikus formában közzéteszi.

33. § A Magyar Orvosi Kamara esetében e törvény

(6) A Módtv.-nyel megállapított 11. § (6) bekezdésében foglaltakat a tisztségviselő Módtv. hatálybalépését követő megválasztása során a választást megelőzően az azonos tisztség viselésével bármikor eltöltött időtartam figyelembe vételével kell alkalmazni azzal, hogy a tisztségre történő soron következő választásig az adott tisztség ezen rendelkezésekre tekintet nélkül továbbra is betölthető.

- a) III. Fejezetének etikai bizottságra, etikai kódexre, etikai kollégiumra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni,

- b) 12. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az etikai büntetés hatálya nem terjed ki az etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnökére, tagjára,

- c) 12. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összeférhetetlenség megállapítását az országos etikai bizottság nem kezdeményezheti,

- d) 14. § (3) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szakmai kamara etikai normái nem minősíthetnek egy tevékenységet az adott egészségügyi tevékenységgel összeférhetetlennek, és

- e) a 17. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

33. § (1) Az Eütv.-nek a Módtv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 140/B. §-a alapján indult és folyamatban lévő etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (a továbbiakban: ETT) az eljárás lefolytatására jogosult etikai szervei

#### 33/A. §

- a) 2026. december 31-ig lezárják azzal, hogy ha az etikai ügyben eljáró szervet a jogorvoslatot elbíráló hatáskörrel rendelkező szerv a Módtv. hatálybalépését követő 60. napot követően új eljárásra utasítja, az új eljárást az e törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le,

- b) a 2026. december 31-ig le nem zárt ügyeket 2027. január 10-ig átteszik a Magyar Orvosi Kamarához.

#### 33/B. §

(2) Az ETT első fokon eljáró orvosetikai szervei előtt a Módtv. hatálybalépését követő 60. napot követően új elsőfokú etikai eljárás nem indulhat, azokat a Magyar Orvosi Kamarához át kell tenni. 2027. január 1-jétől az elsőfokú, a megismételt elsőfokú és a másodfokú etikai eljárásokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le.

#### 33/C. §

(3) A Módtv. hatálybalépését követő 60. napot megelőzően indult, a (2) bekezdés szerinti áttétellel nem érintett etikai eljárásokat az Eütv.-nek a Módtv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 140/B. §-a alapján az etikai eljárás lefolytatására jogosult etikai szerv felfüggeszti. Az ETT a felfüggesztett etikai ügyeket az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint átteszi a Magyar Orvosi Kamarához. A felfüggesztés időtartama az elévülési idő számításánál nem vehető figyelembe.

34. § Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy

(4) A kamarai etikai bizottság az (1) bekezdésben említett folyamatban lévő ügyeket az etikai vétséget elkövető tekintetében az elkövetés időpontjában hatályos etikai szabályok szerint folytatja le, azzal, hogy az elkövetés időpontjában alkalmazható etikai büntetésnél súlyosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható.

- a) az Eütv. szerinti kötelező továbbképzés szervezője tevékenységének az egészségügyben működő szakmai kamarák, valamint a b) pont szerinti szerv általi rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés alapján megtehető javaslattételre vonatkozó részletes szabályokat,

- b) a 2/A. § (1b) bekezdés szerinti szervet – a felsőoktatásért felelős miniszter egyetértésével kiadott –

(5) Az ETT másodfokon eljáró orvosetikai szerve a 2027. január 1-jén folyamatban lévő, etikai döntés felülvizsgálatára irányuló perek iratanyagát 2027. január 10-ig átadja a Magyar Orvosi Kamarának. Az eljárás során a (4) bekezdésben foglalt követelményeket alkalmazni kell. Az etikai döntés felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben a Magyar Orvosi Kamara a jogutód.

rendeletben állapítsa meg.

(6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti eljárási cselekmények végrehajtása körében az ETT etikai bizottságai az Eütv.-nek a Módtv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 140/B. §-a figyelembevételével járnak el.

33/A. § A szakmai kamara és az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szerv 2027. március 31-ig adategyeztetést folytat le az Eütv. 112. § (4) bekezdés i) pontja szerinti adatok tekintetében.

#### 33/B. §

#### 33/C. §

34. § Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az Eütv. szerinti kötelező továbbképzés szervezője tevékenységének az egészségügyben működő szakmai kamarák általi rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés alapján megtehető javaslattételre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

35. § Ez a törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.