Ctv. — mi változott? 2026. szeptember 27.
A 2026. március 1. és 2026. szeptember 27. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 9 sor került ki.
⋯ 330 változatlan sor ⋯
(2a)
(3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, az államigazgatási szerv, illetve más költségvetési szerv, továbbá a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értékesítési rendszer működtetője, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett kért céginformációt – ideértve a cégkivonatot, a cégmásolatot, a cégbizonyítványt, a névjegyet, az iratjegyzéket, az elektronikus okirati formában nyilvántartott cégiratokat, a közleményeket, a névlistát, illetve a (3a) bekezdésben foglalt céginformációt – ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben – ha törvény eltérően nem rendelkezik – sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez, tekintet nélkül arra, hogy a közfeladatot ellátó személy a céginformációt tanúsítvány használatával vagy a központi kormányzati szolgáltatás busz szerinti adattovábbítás útján kapja meg.
(3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (a továbbiakban: NVVH), a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, az államigazgatási szerv, illetve más költségvetési szerv, továbbá a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értékesítési rendszer működtetője, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett kért céginformációt – ideértve a cégkivonatot, a cégmásolatot, a cégbizonyítványt, a névjegyet, az iratjegyzéket, az elektronikus okirati formában nyilvántartott cégiratokat, a közleményeket, a névlistát, illetve a (3a) bekezdésben foglalt céginformációt – ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben – ha törvény eltérően nem rendelkezik – sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez, tekintet nélkül arra, hogy a közfeladatot ellátó személy a céginformációt tanúsítvány használatával vagy a központi kormányzati szolgáltatás busz szerinti adattovábbítás útján kapja meg.
(3a) Ha a közigazgatási szerv előtti, kérelemre induló hatósági eljárásban a kérelem elbírálásához annak hatóság általi megismerése szükséges, a közigazgatási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint, a céginformációs szolgálaton keresztül, elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be a cég – közokirati vagy nem közokirati formában rendelkezésre bocsátott – cégkivonatát, valamint a cégjegyzésre jogosult közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját, ha az a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza. A közigazgatási szerv hatósági eljárásában a céget ezen iratok csatolására nem kötelezheti. E bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha a közigazgatási szerv a kérelem tárgyában azonnal dönt.
⋯ 240 változatlan sor ⋯
- ka) annak megállapítását, hogy a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, illetve hogy a jogi személlyel szemben már nem állnak fenn az intézkedés alkalmazásának feltételei,
- kb) a büntetőeljárás felfüggesztését, megszüntetését és folytatását,
- kc) a jogi személlyel szemben alkalmazott zár alá vétel elrendelését és annak feloldását,
- kd) ha az ügyészség a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,
- kd) ha az ügyészség vagy az NVVH a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozta, akkor ennek tényét,
- ke) az eljárás befejezését, továbbá, ha a bíróság a jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedésként tevékenységének korlátozását rendelte el, a korlátozás időtartamát és azt, hogy a korlátozás a jogi személy mely tevékenységére vagy jogosítványára terjed ki, valamint
- kf) a ka)–ke) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját.
- kf) a ka)–ke) alpontban megjelölt döntést hozó bíróság, ügyészség, NVVH vagy nyomozó hatóság megnevezését, az ügy számát vagy a határozat számát, keltét és a jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának napját.
- l) a 85. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedés tényét, illetve a kirendelt zárgondnok nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),
- m) azt a tényt, ha a cég képviseletére jogosult személynek, továbbá, ha a cég minősített többséggel rendelkező tagjának vagy uralkodó tagjának korlátlan felelősségét állapították meg a cég tartozásaiért; a képviselő, a tag nevét és lakóhelyét, a jogerős bírósági döntés számát és keltét,
- n) a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját és befejezését.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(3) A cégbíróság a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be az (1) bekezdés f)–h) pontjában meghatározott adatokat. A cég cégjegyzékadatait tartalmazó céginformációban a perre vonatkozó adat kizárólag abban az esetben tüntethető fel, ha a per jogerősen még nem fejeződött be. A cégbíróság a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján automatikus bejegyzéssel jegyzi be az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat.
(4) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést, zár alá vételt) elrendelő hatóság, bíróság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be és teszi közzé az (1) bekezdés i)–j) pontjában meghatározott adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyészség, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak automatikusan jegyzi be és teszi közzé. Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal. Az e § szerinti azon tények bejegyzésére, amelyek bejegyzése nem automatikus végzéssel történik, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.
(4) A cégbíróság a végrehajtást (biztosítási intézkedést, zár alá vételt) elrendelő hatóság, bíróság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be és teszi közzé az (1) bekezdés i)–j) pontjában meghatározott adatokat. Az (1) bekezdés k) pontjában szereplő adatokat a cégbíróság az ügyészség, az NVVH, illetve az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján ugyancsak automatikusan jegyzi be és teszi közzé. Az állami adó- és vámhatóság az általa elrendelt végrehajtás cégjegyzékbe bejegyzendő adatait elektronikus úton közli a cégbírósággal. Az e § szerinti azon tények bejegyzésére, amelyek bejegyzése nem automatikus végzéssel történik, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.
(5) Ha a követelés a bírósági végrehajtás vagy közigazgatási végrehajtás során kielégítésre került, a cég elleni bírósági vagy közigazgatási végrehajtás, illetve ilyen eljárásokban alkalmazott biztosítási intézkedés megszüntetését a végrehajtó, illetve a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, más esetben pedig a bíróság vagy a közigazgatási szerv elektronikus úton közli a cégbírósággal (pl. a végrehajtható okirat visszavonásáról, megsemmisítéséről intézkedik, a végrehajtást korlátozza vagy megszünteti). Az állami adóhatóság az általa elrendelt végrehajtás megszűnésére vonatkozó, a cégjegyzékbe bejegyzendő adatokat elektronikus úton közli a cégbírósággal.
(6) A céggel szemben, vagy a cég tagja vagyoni részesedése vonatkozásában a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel feloldását a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság közli elektronikus úton a cégbírósággal.
(6) A céggel szemben, vagy a cég tagja vagyoni részesedése vonatkozásában a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel feloldását a bíróság, az ügyészség, az NVVH vagy a nyomozó hatóság közli elektronikus úton a cégbírósággal.
(7) A cég tagja vagyoni részesedése lefoglalásának megszüntetését (pl. ha a foglalás alól a vagyoni részesedést feloldották, a követelést a végrehajtás során kielégítették, vagy az üzletrészt értékesítették) a bírósági végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, illetve (pl. ha a végrehajtást megszüntették) a bíróság vagy a közigazgatási szerv közli elektronikus úton a cégbírósággal.
⋯ 551 változatlan sor ⋯
(4) A cégformaváltozásról a jogelőd cég székhelye szerinti cégbíróság dönt. A cégbíróság a jogelőd céget – a jogutódra történő utalással – törli, egyúttal a jogutód céget a cégjegyzékbe bejegyzi. Ezt követően szükség szerint rendelkezik a cégiratoknak a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz való megküldéséről.
(5) A cégbíróság az átalakulás iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a bíróságot értesítette.
(5) A cégbíróság az átalakulás iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, NVVH vagy nyomozó hatóság a bíróságot értesítette.
57/A. § Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, csak nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve csak nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.
⋯ 489 változatlan sor ⋯
95. § (1) A végelszámolás nem határozható el a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik.
(2) Nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem fejezhető be, ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
(2) Nem határozható el a végelszámolás és a már megindult végelszámolás nem fejezhető be, ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, NVVH vagy nyomozó hatóság a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
(3) A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozataláig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető.
(3) A megindult végelszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig vagy véglegessé válásáig, illetve az ügyészség, az NVVH vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának meghozataláig nem lehet befejezni, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető.
(4) Nem lehet befejezni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya.
⋯ 216 változatlan sor ⋯
- c)
- d) a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. A kényszertörlési eljárás megindítását elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
(2) Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Ha a kényszertörlés elrendelésére a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalát követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően került sor, a felszámolást elrendelő bíróság elektronikus értesítése alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésének van helye. Kényszertörlési eljárás alatt fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás – e törvényben foglalt kivétellel – nem kezdeményezhető.
(2) Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, NVVH vagy nyomozó hatóság a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Ha a kényszertörlés elrendelésére a fizetésképtelenséget megállapító végzés meghozatalát követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően került sor, a felszámolást elrendelő bíróság elektronikus értesítése alapján a kényszertörlési eljárás megszüntetésének van helye. Kényszertörlési eljárás alatt fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás – e törvényben foglalt kivétellel – nem kezdeményezhető.
(3) Ha a kényszertörlési eljárás elrendelésére nem az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból került sor, a cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kérheti a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, arra tekintettel, hogy a 117/C. § szerinti kérelmet kíván előterjeszteni. A cégbíróság a kérelemről öt munkanapon belül határoz. Egyéb esetekben a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától nem végezhet. Ha a cég a 117/C. § szerinti kérelmét az előírt határidőben nem terjeszti elő, illetve az jogerősen visszautasításra vagy elutasításra kerül, a határidő lejártát követő naptól, illetve a jogerős bírósági döntés cég általi kézhezvételét követő naptól a cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. E bekezdés szerinti kérelmet a cég nem terjeszthet elő, ha adószámmal nem rendelkezik, vagy jogszabály hátrányos jogkövetkezményt ír elő arra az esetre, ha a cég kényszertörlés alatt áll; arról, hogy ezen kizáró okok nem állnak fenn, a cégnek a kérelmében nyilatkoznia kell.
⋯ 1018 változatlan sor ⋯