2003. évi LXXXIX. törvény — mi változott? 2026. október 1.
A 2018. január 1. és 2026. október 1. között hatályba lépett módosítások. 25 sor került be, 11 sor került ki.
⋯ 89 változatlan sor ⋯
(4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg.
13. §
#### 13. §
14. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
⋯ 27 változatlan sor ⋯
18. § A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az állami adóhatóság által vezetett számla javára fizeti be.
19. §
#### 19. §
### A levegőterhelési díj, a vízterhelési díj és a vízjogi engedély hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díj fizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás
⋯ 23 változatlan sor ⋯
22. § Amennyiben a kibocsátó a 15. §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a véglegessé vált engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie.
23. §
#### 23. §
### Egyes eljárási szabályok
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(4) A települési önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatban a 12. §-ban meghatározott általány megállapításának szempontjait, valamint a 21/A. §-ban meghatározottakat.
27. § (1) A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át, 2005. évben 40%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, a 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át, 2005. évben 30%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 80%-át, 2008. évtől kezdődően 100%-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 20%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.
27. § (1) A 16. § (1) bekezdésétől eltérően a 2026. év negyedik negyedévi levegőterhelési díjelőleg összege a 2025. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj összegének a fele.
(2) A 2004. évben a negyedéves díjelőleg a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg). Amennyiben a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónál a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási adatokat kell figyelembe venni.
(2) A 16. § (1) bekezdésétől eltérően a 2027. évben fizetendő negyedévi levegőterhelési díjelőleg összege a 2026. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes levegőterhelési díj összegének a fele.
(3) Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyisége arányának megfelelően jogosult a negyedévenként esedékes levegő és vízterhelési díjelőleget csökkenteni.
⋯ 13 változatlan sor ⋯
| Mi: | az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége, |
| Pi: | az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott egységdíj: |
| Levegőterhelő anyag | Egységdíj mértéke Pi (Ft/kg) |
| Levegőterhelő anyag | Egységdíj mértékePi (Ft/kg) |
| --- | --- |
| Kén-dioxid | 50 |
| Nitrogén-oxidok | 120 |
| Szilárd anyag (nem toxikus) | 30 |
| Kén-dioxid | 100 |
| Nitrogén-oxidok | 240 |
| Szilárd anyag (nem toxikus) | 60 |
### 2. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez
⋯ 14 változatlan sor ⋯
A területérzékenységi szorzó mértéke
- 1. számú táblázat Területi kategóriák: „A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe, „B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területek (befogadók), „C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőségvédelmi területek (befogadók). Az iszapelhelyezési szorzó mértéke
- 1. számú táblázat
| Területi kategória | Szorzótényező (T) |
| --- | --- |
⋯ 1 változatlan sor ⋯
| B | 1,0 |
| C | 0,7 |
- 2. számú táblázat Az egységdíj mértéke Az egységdíj mértéke
Területi kategóriák:
„A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe,
„B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területek (befogadók),
„C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőségvédelmi területek (befogadók).
Az iszapelhelyezési szorzó mértéke
- 2. számú táblázat
| | Iszapszorzó (I) | | |
| --- | --- | --- | --- |
| Az elhelyezés módja | Területi kategória | | |
⋯ 7 változatlan sor ⋯
| regionális lerakó (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) | 1,1 | 1,0 | 1,0 |
| | | | |
Az egységdíj mértéke
Az egységdíj mértéke
- 3. számú táblázat
| Vízterhelő anyag | Egységdíj mértéke Pi (Ft/kg) |
⋯ 35 változatlan sor ⋯