1997. évi CLIX. törvény — mi változott? 2026. október 1.

1. § (1) Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Így különösen:

nem tesz eleget, a fegyveres biztonsági őrség működése szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ötszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki.

(2) A formaruhának egyértelműen különböznie kell a Magyar Honvédség, illetve a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok egyenruhájától, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri státuszú foglalkoztatottjainak egyenruhájától. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség önkéntes tartalékos tagjaira.

(4) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat rögzítése érinti, a rögzítéstől számított harminc napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot a kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A bíróság, az ügyészség, az NVVH, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőrség, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a rögzítéstől számított harminc napon belül kezdeményezhetik, hogy az adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot – a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból – a bíróság, az ügyészség, az NVVH, a nyomozó hatóság, a büntetőeljárás során eljáró előkészítő eljárást folytató szerv, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 15a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró rendőrség, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.

10/B. § A fegyveres biztonsági őrség tevékenysége során együttműködik a Rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó rendőri szervekkel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, az önkormányzati és létesítményi tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal). Az atomenergia alkalmazása körében működő fegyveres biztonsági őrségek az Országos Atomenergia Hivatallal is együttműködnek.