1994. évi XXXIV. törvény — mi változott? 2026. október 1.

- a) felderíti a terrorszervezeteket,

- b) megelőzi, felderíti, illetve elhárítja magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit és megakadályozza azt, hogy bűncselekményt kövessenek el,

- c) megakadályozza, hogy magánszemélyek, csoportok, szervezetek terrorszervezet működését anyagi források biztosításával vagy más módon elősegítsék.

- 16. elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat, valamint

- 17. részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete keretében szervezett, vagy nemzetközi szerződés alapján a béketámogató és polgári válságkezelési feladatokban,

- 18. a fenntartó kezdeményezésére közreműködik a nevelési-oktatási intézmény, a technikum, szakképző iskola, a gyermekotthon, a 10/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti napközbeni gyermekfelügyelet, a nevelési-oktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola által szervezett foglalkozás, valamint 18 év alatti személyek csoportos, többnapos táboroztatása, üdültetése és egyéb szabadidős foglalkoztatása rendjének fenntartásában,

- 21. biztosítja az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatásszinteknek megfelelő határellenőrzést.

- 22. ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.

- 23. ellátja a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvényben meghatározott feladatokat.

2. § (1) A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait.

(2) A rendőrség a feladatának ellátása során

2/A. § A hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat jár el az alábbi bűncselekmények esetében a büntetőeljárás megindításáig:

### Elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele

4. § (1) A rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv.

(2a) Az idegenrendészeti szerv központi szerve mellett kormányrendelet igazgatóságokat hozhat létre.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, vezényelt hivatásos állományúakból, valamint rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból és munkavállalókból állhat.

(6) Az idegenrendészeti szerv személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, rendvédelmi igazgatási alkalmazottakból, munkavállalókból, valamint tisztjelöltekből állhat.

5. § A miniszter

- a) szabályozza a rendőrség tevékenységét és működését,

- c) törvényességi, szakszerűségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenőrzi a rendőrség tevékenységét,

- g) kinevezi és felmenti

- ga) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv vezetőjének helyetteseit, a rendőr-főkapitányságok vezetőit, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri szervek vezetőit,

- gb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjét és helyetteseit, valamint

- gd) az idegenrendészeti szerv vezetőjét és helyetteseit,

- h) kinevezi és felmenti – a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján – az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit,

- i) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat,

- j) törvény eltérő rendelkezése hiányában egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

- l) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket,

- m) gondoskodik az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzésről, valamint

6. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet az országos rendőrfőkapitány vezeti. Az országos rendőrfőkapitány

- h) kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek helyetteseit, valamint

- i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok és az általa irányított más rendőri szervek szervezeti és működési szabályzatát.

- a) az általa vezetett szerv számára kötelező utasítást adhat ki,

- b) javaslatot tesz a helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére,

- e) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét, valamint

- f) a helyettesének kinevezése és a felmentése kivételével gyakorolja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezető felett a munkáltatói jogokat.

(7) Az országos rendőrfőkapitány és az idegenrendészeti szerv főigazgatója együttesen elkészíti és a miniszter elé terjeszti az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (4) bekezdése szerinti nemzeti képességfejlesztési tervet.

#### 6/D. §

### A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

- b) elvégzi

- ba) az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjának,

- bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak, valamint az önkormányzattal kötött szerződés alapján a feladatokat gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként végző háziorvosok kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál bármilyen jogviszony keretében foglalkoztatott – ideértve a közreműködőt is – egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény által fenntartott klinikai központban (a továbbiakban: klinikai központ) foglalkoztatott egészségügyi dolgozó, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató tekintetében a honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának a honvédelmi szervezetek személyi állományába és a személyi állomány okán ellátásra jogosult hozzátartozók közé nem tartozók egészségügyi ellátásában részt vevő tagjainak, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának a más állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál vagy a klinikai központnál szolgálatot teljesítő állományának,

- bd) a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjának

- be) az a) pont ab) alpontja szerinti személyek, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok örökbefogadási tanácsadó és pszichológus munkakörben foglalkoztatottjainak, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenységre működési engedéllyel rendelkező közhasznú szervezetek foglalkoztatottjainak

- a) bűncselekmény gyanúját – ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is – észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél és átadja az általa összegyűjtött adatokat;

- b) olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye,

- ba) a hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén előkészítő eljárást indíthat, illetve

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint

- b) a biztonságának biztosítása és lelepleződésének megakadályozása érdekében elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha a biztonságának vagy lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve

- c) olyan bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, amely más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonáshoz fűződő érdek.

### Az együttműködés

7/G. § (1) A központi szerv vagy a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja képviseli a rendőrséget a nemzetközi rendvédelmi szervezetekben, különösen a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetében (a továbbiakban: Interpol), a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségében (a továbbiakban: Europol), az Ügynökségben, valamint – ha a miniszter másként nem rendelkezik – a két- és többoldalú nemzetközi szerződéseken alapuló rendészeti tárgyú nemzetközi kapcsolatokban.

### Az idegenrendészeti szerv

8. § (1) A rendőrkapitányság, a határrendészeti kirendeltség és a más helyi rendőri szerv létesítéséhez és megszüntetéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett települési, Budapesten a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlésének a véleményét.

(6) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a (4) bekezdésben foglaltakon kívül is tájékoztatja az önkormányzatot, ha a lakosság széles körét érintő rendőri intézkedést tervez végrehajtani, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az intézkedés eredményességét.

- a) a határterülettel érintett területi önkormányzatok és megyei jogú városok közgyűlését a rendőrfőkapitány vagy kijelölt helyettese évente,

- b) az illetékességi területén lévő települési önkormányzat képviselő-testületét a rendőrkapitány, a határrendészeti kirendeltség vezetője vagy kijelölt helyettese felkérésre tájékoztatja.

- a) a lakosságot a szomszédos állam területéről fenyegető veszélyről;

- b) a tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérő személyek várható érkezéséről;

(2) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szerződés teljesítéséről, a juttatott eszközök felhasználásáról a rendőrség és az önkormányzat képviselő-testülete egymást kölcsönösen tájékoztatja. A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén az önkormányzat a felettes rendőri szervhez fordulhat.

(2) A bizottság maga állapítja meg működésének részletes eljárási szabályait. A működéséhez szükséges költségeket a rendőrség és az önkormányzatok külön közigazgatási szerződésben rögzített arányban viselik.

(2) E § alkalmazásában a terrorcselekmény hatásterülete az a település vagy a település pontosan meghatározott és körbehatárolt területe, főváros esetében a kerület vagy annak pontosan meghatározott és körbehatárolt területe, ahol

- a) a bekövetkezett terrorcselekmény miatt személyek élet- és vagyonbiztonsága sérelmet szenvedett,

37/B. § (1) A rendőrség a 37/A. § szerinti kiemelt biztonsági intézkedést legfeljebb 72 óra időtartamra rendelheti el, ami szükség esetén további 72 órával meghosszabbítható.

(5d) Ha a fogvatartott korábban öngyilkosságot kísérelt meg, a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, vagy a fogvatartással összefüggésben észlelt körülmények alapján megalapozottan feltehető, hogy a fogvatartott ilyen cselekményt fog elkövetni, ezért a fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében viselkedésének folyamatos nyomon követése szükséges, a rendőrség az előállító helyiségben, valamint a rendőrségi fogda zárkájában kép vagy kép és hang továbbítására alkalmas, felvételt nem rögzítő megfigyelési eszközt helyezhet el.

(5f) A rendőrség az (1)–(2), valamint (5)–(5a) bekezdés alapján készített felvételt a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése, illetve az állomány képzése, oktatása érdekében személyazonosításra alkalmatlanná tett módon abban az esetben használhatja fel, ha az a felvétel készítésének alapjául szolgáló eljárás eredményességét nem sérti.

42/A. § (1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5)–(5c) és (5e) bekezdése szerint rögzített felvételből

- b) jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint

- c) a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy

(2) A védett személyeket törvény vagy a Kormány – a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat figyelembevételével megalkotott – rendelete jelöli ki. A törvényben vagy a Kormány rendeletében ki nem jelölt személy ideiglenes védelmét a miniszter rendeli el. Az ideiglenes védelem tartama a 12 hónapot nem haladhatja meg.

(4) A rendőrség a védett személy vagy létesítmény biztonsága érdekében technikai ellenőrzést alkalmazhat, elrendelheti a jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak kötelező letétbe helyezését.

(6) Ideiglenes védelemben részesíthető az a személy, akit közéleti tevékenysége miatt személye vagy közvetlen környezete ellen irányuló erőszakos bűncselekménnyel fenyegettek meg, illetve egyéb alapos okból védelme szükséges.

- ab) okkal feltételezhető, hogy az aa) alpontban meghatározott bűncselekményt követhet el valamely Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,

- b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott tárgyra, készpénz-helyettesítő fizetési eszközre, értékpapírra.

(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.

46/G. § (1) A rendőrség a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból, célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a körözési nyilvántartási rendszer útján a Schengeni Információs Rendszerben a 46/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti személyre és a 46/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tárgyra.

(4) Ha a figyelmeztető jelzést elrendelő rendőri szerv a 46/C. § (3) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakon kívüli információt kíván megszerezni, akkor megjelöli az összes ilyen kért információt a figyelmeztető jelzésben. Az érintett faji vagy etnikai származására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére vagy szakszervezeti tagságára utaló személyes adatok, továbbá az egészségügyi adatok és az érintett szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok megszerzését csak kivételesen indokolt esetben, a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben lehet indítványozni.

### Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezése

(3) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett információs figyelmeztető jelzés szerinti harmadik országbeli állampolgárral, rögzíti a rendőri intézkedés megtörténtének tényét és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37b. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a 64. §-ban meghatározott célokból titkos információgyűjtést kizárólag az e törvényben meghatározott szabályok alapján folytathat.

64. § A rendőrség

- b) megbízhatósági vizsgálat során,

- c) törvényben meghatározottak szerint a körözési eljárás során,

- d) a személyi védelem ellátása, illetve a Védelmi Program előkészítése és végrehajtása során,

65. § (1) Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a bűnözésre vonatkozó olyan információk megszerzése várható, amelyek elemzése és értékelése révén feltárhatók a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvések és lehetővé válik a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.

(3) A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve akkor folytathat titkos információgyűjtést a megbízhatósági vizsgálat során, ha az alkalmazni kívánt bírói engedélyhez nem kötött eszköz a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban és a részletes tervben szerepel, és az elrendelést az ügyészség jóváhagyta.

(2) A rendőrség a titkos információgyűjtés, valamint a leplezett eszközök alkalmazása során a saját személyi állománya, a vele titkosan együttműködő személy védelme céljából, illetve a rendőri jelleg leplezése érdekében, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közhiteles nyilvántartásokba valótlan adatot (a továbbiakban: fedőadat) jegyeztethet be.

(4) A fedőokiratot meg kell semmisíteni, illetve a közhiteles nyilvántartásokból a fedőadatot törölni kell, ha arra a továbbiakban már nincs szükség.

(6) A bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazásának engedélyezése esetén az alkalmazás kezdő időpontját az (1) bekezdés szerinti elrendelés időpontjától kell számítani.

(2) Egy adott bűnmegelőzési feladat ellátása során a 64. § a) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb háromszázhatvan napig engedélyezhető.

(4) Egy adott leplezett eszköz alkalmazásához szükséges technikai eszköz vagy adat elhelyezése vagy eltávolítása érdekében a 64. § g) pontja alapján a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása legfeljebb kilencven napig engedélyezhető.

75/F. § (1) A rendőrség titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerve a titkos információgyűjtést maga hajtja végre, a titkos információgyűjtés végrehajtásában való közreműködésre kijelölt rendőri szerv közreműködésével hajtja végre, vagy a végrehajtáshoz az Nbtv. által ilyen szolgáltatások végzésére kijelölt nemzetbiztonsági szolgálatot veszi igénybe.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatást végző szervezetek, valamint a postai küldemények, vagy az egyéb zárt küldemények, továbbá az információs rendszerben tárolt adatok továbbítását, feldolgozását, kezelését végző szervezetek kötelesek a 71. § c)–e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazását biztosítani és a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervekkel együttműködni.

- c) az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevők személyes adatait,

- d) a segélyhívások fogadása keretében megismert személyes adatokat,

- e) a körözési eljárás lefolytatásához szükséges adatokat,

kezeli.

- a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél az országos rendőrfőkapitány,

- b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél a főigazgató, valamint

- d) az idegenrendészeti szervnél a főigazgató

által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.

(3) A rendőrség szervei a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó bűnüldözési, rendészeti, határrendészeti és közigazgatási ügyekben adatkezelést végeznek.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerint nyilvántartott adatokat a rendőrség a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (3) bekezdése szerinti nemzeti kapcsolattartó pont, valamint külföldi nemzeti kapcsolattartó pontok részére továbbíthatja.

(5) A rendőrség a bűnügyi felügyelet, a távoltartás, a pártfogó felügyelet, a reintegrációs őrizet, valamint a megelőző távoltartás keretében előírt magatartási szabályok megtartásának ellenőrzése során, a magatartási szabályok megtartásának ellenőrzése, valamint az ezzel összefüggő jogviták tisztázása céljából – az intézkedés időtartama alatt és annak megszűnésétől számított további 1 évig – kezeli az intézkedés alá vont személy

(5) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja a megbízhatósági vizsgálat során – a feladatai ellátása, a vizsgálat előkészítése és lefolytatása céljából – betekinthet a védett állomány tagját foglalkoztató szervnek az általa üzemeltetett járművekre vonatkozó adataiba, valamint a járművek menetleveleibe. A vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.

### Az idegenrendészeti szerv adatkezelése

91/U. § (1) Az idegenrendészeti szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/H. § szerint meghatározott feladatai ellátásához – törvényben meghatározott célból – szükségesek.

- b) kérheti, hogy – amennyiben a panasz elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá – panaszát az alapvető jogok biztosa által lefolytatott vizsgálatot követően, az érintett rendőri szerv kilététől függően

- ba) az országos rendőrfőkapitány,

- bb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója vagy

- bd) az idegenrendészeti szerv főigazgatója

bírálja el.

(2) A panaszt az intézkedést követő harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harmincöt napon belül kell elbírálni.

### X. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

- e) meghatározza a személyes javak rendőri intézkedés keretében történő igénybevételével és a kártalanítással kapcsolatos eljárás szabályait,

- f) meghatározza a rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységének körét,

- g) meghatározza a megelőző-védelemmel, személybiztosítással és objektumvédelemmel kapcsolatos szabályokat,

- i) meghatározza a határterülethez tartozó településeket, valamint a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) határterületnek minősülő területeit,

- j) állapítsa meg a határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és tartózkodás rendjét,

- k) állapítsa meg a kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat,

(3) A VII. Fejezet szerinti titkos információgyűjtés eszközei, módszerei, illetve a leplezett eszközök rendőrség általi alkalmazásának, valamint a speciális kiadások felhasználásának részletes szabályait a miniszter utasításban állapítja meg.

102. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a határ menti ingázók határrendészeti külön adatállományba történő felvételének, az onnan való törlésnek, és az adatállományban történő ellenőrzésnek a részletes szabályait.