1993. évi XCIII. törvény — mi változott? 2026. október 1.

(3) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófaelhárítási tevékenységek), illetve a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a katasztrófavédelem szerveinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál pénzügyőri munkakörben kifejtett munkatevékenységre a feladatkörében érintett miniszter – az Országgyűlési Őrség tekintetében a rendészetért felelős miniszter – által kiadott külön jogszabály e törvény figyelembevételével kivételesen indokolt esetben eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan.

- a) a bejelentésazonosítót, a vármegye kódját, a bejelentő nevét, címét, telefonszámát, a bejelentés dátumát,

- e) a honvédelmi szervezetre, honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő szakképző intézményre, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében vagy más jogviszony alapján a honvédelmi szervezet használatában lévő ingatlanon honvédelmi érdeket szolgáló, szervezett munkavégzést folytató szervezetre, a honvédelemért felelős miniszter hatósági jogkörébe tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény alapján miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaságra, továbbá a rendvédelmi szervekre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, az Országgyűlési Őrségre és az önkormányzati tűzoltóságra.

(3) A rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, valamint az önkormányzati tűzoltóság tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatok ellátására kormányrendeletben kijelölt szerv e törvény szerinti eljárásaiban

a) a sérült halálát – beleértve azt a munkabalesetet is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben vesztette életét –, magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;

b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;

c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;

d) hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkulást okozott, vagy

e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

4. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám, berendezés vagy eszköz, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

5. Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.

5/A. Munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére).

5/B. Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem.

6. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

6/A. Munkavédelmi képviselő: olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

7. Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia, munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.

8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni:

a) a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót,

b) a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót,

c) a duális képzőhelyet,

d) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző önfoglalkoztatót, gazdasági társaságok tagjait, illetve vezető tisztségviselőit személyes közreműködéssel történő munkavégzés esetén,

e) társadalmi munka esetén a társadalmi munka szervezőjét, valamint

f) magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén azt a személyt vagy szervezetet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában azt, akinek a területén a munkavégzés folyik.

8/A. Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek).

9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban – ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzést –, a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a politikai szolgálati, a biztosi, a közszolgálati, a közalkalmazotti, a köznevelési foglalkoztatotti, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban, a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, a szakirányú oktatás keretében a szakképző intézményben, illetve a duális képzőhelyen, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a rendvédelmi szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

9/A. Telephely: A tevékenység (munkavégzés) gyakorlásának – a munkáltató székhelyétől különböző – helye, ideértve a munkáltató fióktelepét is.

9/B. Természetes személy munkáltató háztartásában történő munkavégzés: kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.

10. Újraindítás: az olyan — munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett — munkaeszköz, technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együttjáró javítási munkafolyamatot végeztek.

11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

12. Veszélyes anyag:

a) az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkettő tulajdonság alapján veszélyesként osztályozott anyag, vagy

b) az a vegyi anyag, amely bár nem felel meg az a) pontban meghatározott osztályozás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelet határértéket határoz meg.

12/A. Veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkét tulajdonság tekintetében veszélyes besorolást kap.

13. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.Veszélyforrás lehet különösen:— a fizikai veszélyforrás, ezen belül a= munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök, ezek részei, illetve mozgásuk, termékek és anyagok mozgása,= szerkezetek egyensúlyának megbomlása,= csúszós felületek,= éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok,= tárgyak hőmérséklete,= a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése,= szintkülönbség,= súlytalanság,= a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma, ionizációja és áramlása,= zaj, rezgés, infra- és ultrahang,= világítás,= elektromágneses sugárzás vagy tér,= részecskesugárzás,= elektromos áramköri vagy sztatikus feszültség,= aeroszolok és porok a levegőben;— a veszélyes anyag (lásd 12. pont);— a biológiai veszélyforrás, ezen belül a= mikroorganizmus és anyagcsereterméke,= makroorganizmus (növény, állat);— a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel.

14. Munkáltatói érdekképviseleten a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseleteket, illetve érdekképviseleti szövetségeket kell érteni.

15. Munkavállalói érdekképviseleten a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény szerinti munkavállalói érdekképviseleteket, illetve érdekképviseleti szövetségeket kell érteni.

16. Technológia: a folyamat, illetve a folyamatok egysége, amellyel az adott cél elérhető.

17. Közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan bekövetkezhet.

- a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, továbbá a honvédelmi szervezet, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő szakképző intézmény, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében vagy más jogviszony alapján a honvédelmi szervezet használatában lévő ingatlanon honvédelmi érdeket szolgáló, szervezett munkavégzést folytató szervezet a honvédelemért felelős miniszter hatósági jogkörébe tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény alapján miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaság, továbbá a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, valamint az önkormányzati tűzoltóság tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveket kijelölje, valamint azok sajátos feladatait és a hatósági eljárás eltérő szabályait, valamint a munkavédelmi hatósági ellenőrzésre jogosító képzés és vizsga részletes szabályait rendeletben határozza meg;

(5a) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az Országgyűlés elnöke véleménye kikérésével rendeletben határozza meg az Országgyűlési Őrség tekintetében a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre vonatkozóan e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat, tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását, továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.

| 3.3. | székhely szerinti vármegye: | |

| 4.3. | Vármegye (baleset helyszíne szerint): | |